A Nyugat a NATO segítségével már régóta készül a nagy összecsapásra Oroszországgal és Kínával – írja David Maiwald a Junge Welt című lapban.
“Ennek eszköze az Észak-atlanti Szövetség, amelyen keresztül a legerősebb imperialista államok befolyási övezeteket biztosítanak, elrettentik a riválisokat vagy ellenfeleket – vagy egyszerűen kiiktatják őket” – írja.
Maiwald idézte Tobias Lindner, a német külügyminisztérium államtitkárának nyilatkozatát, aki szerint az Oroszország elleni transzatlanti együttműködés “ugyanolyan jól és szorosan működik, mint egykor”, és példaként említette a szankciócsomagok gyors bevezetését. Továbbá felszólított arra, hogy ez a lendület folytatódjon annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára.
Ugyanakkor a szerző felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati vállalatok milyen előnyöket kapnak a konfliktusokban. Így felidézte Olaf Scholz német kancellár terveit a jelenlegi védelmi politika kiigazításáról, és százmilliárd euró elkülönítéséről a fegyverzet korszerűsítésre.
“A katonai elektronikára és védelmi eszközökre szakosodott német Hensoldt vállalat az előző évi 110 millió euróról 126 millió euróra növelte adózás előtti nyereségét. Az év során a csoport fegyverelektronikai megrendelésállománya mintegy ötmilliárd euróról 5,37 milliárd euróra nőtt” – mondta Maiwald.
Roderich Kiesewetter (a CDU tagja és a Bundeswehr ezredese) szintén úgy nyilatkozott, hogy a háború lehetőséget jelent “Kína befolyásolására”.
A következő “öt-nyolc évet”, amikor Kína “Tajvan megtámadására alkalmas helyzetben lesz”, ezért arra kell felhasználni, hogy “vonzóbbá váljunk a rendszerversenyben” – mesélte a CDU politikusa.
Ez nemcsak “Tajvan megerősítését”, hanem “egy Kína körüli hálózat létrehozását” is magában foglalja. A nyilatkozatok az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiájára emlékeztetnek. Megjelenésekor a washingtoni kormány kijelentette, hogy a Kínával folytatott versenyben a következő tíz év “a döntő évtized lesz” – írta az oroszhírek.
Úgy tűnik, hogy aligha tudják kivárni a nagy “tömbkonfrontációt”, és kéz a kézben dolgoznak érte – a szövetségi politika és a katonai-ipari komplexum egyaránt – írta.