A Kuril-szigetek évszázadok óta vitaalapot képeznek az oroszok és japánok között, most ismét igényét fejezte ki Japán.
A szigetek fennhatóságáról először 1855-ben állapodott meg egymással Japán és Oroszország, de az azt követő 90 évben számos alkalommal cseréltek gazdát a szigetek. Az 1945-ös jaltai megállapodás értelmében a Kuril-szigetek egyértelműen a Szovjetunióhoz kerültek, azonban később az Egyesült Államok és Japán elkezdte vitatni, mi is tartozik a Kuril-szigetekhez.
A Kuril-szigetek miatt a második világháború papíron még mindig nem zárult le Oroszország és Japán között, soha nem kötöttek békeszerződést. A szovjetek több alkalommal is törekedtek a megállapodásra, az 1956-os szovjet-japán tárgyaláson felajánlották Japán számára, hogy lemondanak egyes szigetekről a rendezés érdekében. A japánok el is fogadták a szovjet békerendezést, azonban az Egyesült Államok közbeavatkozott és sikeresen megakadályozta a szerződés ratifikálását. Az USA konkrétan azzal fenyegette meg Japánt, hogy Okinava szigetét megszállás alatt fogja tartani, ha aláírják a szovjet-japán békét.
Japán most ismét követelné a szigeteket
Japán a feszült helyzet ellenére kész békeszerződést kötni Oroszországgal, és sajnálatosnak tartja, hogy a második világháború vége után 77 évvel ez még mindig nem történt meg – mondta kedden Kisida Fumio japán miniszterelnök. Hozzátette:
a békéért cserébe kérik Oroszországot, hogy „adja vissza” a kuril-szigetek déli részeit.
„Rendkívül sajnálatos, hogy 77 évvel a háború befejezése után a Kuril-szigetek kérdése még mindig megoldatlan, valamint hogy Japán és Oroszország között még mindig nem született békeszerződés. A japán–orosz kapcsolatokat jelenleg Oroszország ukrajnai agressziója feszíti. A japán kormány azonban eltökélt a területi kérdés megoldására és a békeszerződés megkötésére”
– jelentette ki a japán miniszterelnök.
Putyin 2016-ban már nyilatkozott az ügyről
2016-ban a Bloomberg riportere Putyint a második világháború utáni határok érvényességéről, jelesül a Kuril-szigetek Japánnak való átadásáról kérdezték, az elnök azt mondta, ha valaki
ezt a kérdést fel akarja vetni, akkor a magyar-román határ ügyére is ki kell térni.
Az orosz elnök ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy „Oroszország nem adja el területeit”, ahogy Kínának sem adtak semmilyen területet. Igaz, a két ügy között alapvető különbség, hogy Japánnal a második világháború után alakult ki területi vita, miközben a Kínával folytatott területi egyeztetéseknek semmi közük nem volt semmilyen katonai konfliktushoz – fejtette ki Putyin.
A Bloomberg riportere a Baltin-tenger partján található orosz enklávé, Kalinyigrád, a korábbi Kelet-Poroszország ügyét is felvetette. A kalinyigrádi területtel kapcsolatban – bár a riporter megjegyezte, hogy csak tréfálkozott – Putyin komolyan válaszolt. „Félretéve a viccet, ha valaki felül akarja vizsgálni második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk. De akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és így tovább.”
„És ott van a listán Magyarország és Románia is”
– fogalmazott Putyin, aki szerint Kalinyigrád ügye Pandóra szelencéjét nyitná ki.