A japán kormány a kétoldalú kapcsolatok romlása ellenére továbbra is azon az úton marad, hogy békeszerződést kössön Oroszországgal – jelentette ki Fumio Kishida miniszterelnök a parlament 210., rendkívüli ülésszakának megnyitóján tartott beszédében.
“Az ukrajnai helyzet miatt az orosz-japán kapcsolatok nehéz helyzetben vannak, de szilárdan tartjuk magunkat a területi kérdés megoldása és a békeszerződés megkötése felé vezető irányhoz” – mondta.
Az Oroszország és Japán közötti kapcsolatokat évek óta beárnyékolja a békeszerződés hiánya, amelyet az országok a második világháború után soha nem írtak alá.
A fő akadály továbbra is a déli Kuril-szigetek (Kunashir, Shikotan, Iturup és a Habomai-lánc szigetei) kérdése, amelyet Tokió az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határszerződésre hivatkozva magáénak vall.
A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben Moszkva beleegyezett, hogy egy békeszerződés megkötése után fontolóra veszi a Habomai és a Sikotan átadását Japánnak. Kunashir és Iturup sorsával nem foglalkoztak. A későbbi tárgyalások azonban nem vezettek eredményre.
Lehetséges, hogy Tokiót befolyásolta az Egyesült Államok, amely azzal fenyegetőzött, hogy ha Japán csak a két Kuril-sziget átadásába egyezik bele, az kihatással lesz Okinawa visszaszolgáltatására – írta az oroszhirek.hu.
Moszkva álláspontja szerint a szigetek a II. világháború következtében a Szovjetunió részét képezték, és az orosz szuverenitás felettük megkérdőjelezhetetlen.