Döbbenetes új információkra bukkant az Origo a brüsszeli korrupciós botránnyal kapcsolatban, ugyanis az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) egyik emberi jogi jelentése alapján joggal feltételezhető, hogy akik megszavazták, érintettek a brüsszeli korrupcióban.
Márpedig köztük van szinte az összes magyar baloldali EP-képviselő, köztük Gyurcsányné, Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton is. A Manu Pineda képviselő nevéhez köthető, emberi jogi vonatkozású jelentésben Marokkó és Katar egyaránt pozitívan szerepelnek, ráadásul a jelentésből nem derül ki egyértelműen, hogy vajon miért támogatta ilyen erőteljesen a szocialista és a liberális Renew frakciók tagjainak többsége a kuvaiti és katari állampolgárok vízummentességét – írta meg az Origo.
Az EP számos csúcspolitikusa idegen külföldi érdekek szolgálatába állt. Előbb az derült ki, hogy óriási pénzekért Katar érdekében dolgoztak, aztán az is, hogy a marokkói titkosszolgálat is alkalmazta őket. A hatóságok számos házkutatást tartottak, több millió eurónyi készpénzt és ajándékokat foglaltak le. A botrány főszereplője Eva Kaili, szocialista EP-képviselő, aki egyben az Európai Parlament alelnöke is. A szálak – nem meglepő módon – a Soros-hálózatig is elérnek.
Magyar szálak a korrupciós botrányban
Gyurcsányné és Gurmai Zita után nemrég újabb hazai baloldali képviselőről derült ki, hogy szoros kapcsolatban állt a súlyos korrupciós botrányba keveredett Kailival. Ujhelyi István nemcsak, hogy szoros kapcsolatban volt Kailival, hanem közösen szervezett vele konferenciát, valamint egy európai parlamenti csoportban a főnöke volt a korrupciós botrányba keveredett görög politikusnő. Ujhelyi azonban decemberben még letagadta, hogy bármilyen kapcsolatban lett volna Kailival.
Ami biztos, hogy az Origo által fellelt új információk alapján akár magyar baloldali EP-képviselő vagy képviselők is érintettek lehetnek a brüsszeli korrupciós botrányban.
Fotó: Origo
A Manu Pineda-jelentés sok mindent megváltoztathat
Az Origo az üggyel összefüggésben megvizsgálta azt az emberi jogi jelentést, amelyben Marokkó és Katar egyaránt nevesítve vannak, ráadásul magyar baloldali EP-képviselők is megszavazták.
A Manu Pineda spanyol szocialista EP-képviselő nevével fémjelzett jelentés célja az abban foglaltak szerint a regionális stabilitás és biztonság tágabb értelemben vett közel-keleti régióban történő támogatása.
Az Európai Parlament 2022. november 23-án hozott állásfoglalást róla, és amelynek 8. és 29. pontja több okból is érdekesek. A jelentés 8. pontjában úgy fogalmaznak, hogy „felkéri az Uniót és tagállamait, hogy hangsúlyozzák, hogy az Öböl-menti országokkal való szorosabb partnerséget az emberi jogok terén tett előrehaladásra vonatkozó, egyértelmű referenciamutatókkal kell összekapcsolni, többek között a jemeni háborús bűnökkel kapcsolatos elszámoltathatóság, a nők jogai, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, az emberijog-védők szabadon bocsátása, a halálbüntetésre vonatkozó moratórium, a migráns munkavállalók jogai, valamint a nemzetközi fórumokon való alkalmazkodás tekintetében; (…)”
A 29. pontban pedig azt írják, hogy „kiemeli, hogy az emberek közötti kapcsolatok és az együttműködés olyan területeken, mint az oktatás, a tudomány és a kultúra, fontos szerepet játszanak a régióban, és jelentősen hozzájárulhatnak a régió stabilitásához és a szakadékok áthidalásához az EU és a régió között, valamint a régió országai között egyaránt; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság által a Kuvait és Katar állampolgárainak vízummentességére vonatkozóan előterjesztett javaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdjen technikai megbeszéléseket azon kritériumok teljesítésének biztosítása érdekében, amelyek végső soron lehetővé teszik a kuvaiti és katari állampolgárok vízummentességét; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a régióból származó diákok Erasmus+ programhoz való hozzáférését.”
Érdekes, hogy a jelentés azt is említi, hogy „az öböl-menti országokkal való szorosabb partnerséget az emberi jogok terén tett előrehaladásra vonatkozó, egyértelmű referenciamutatókkal kell összekapcsolni,” valamint a nők jogait, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, az emberi jogvédők szabadon bocsátását, a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, a migráns munkavállalók jogait.
Ami viszont a legérdekesebb, hogy üdvözli a bizottság a Kuvait és Katar állampolgárainak vízummentességére vonatkozóan előterjesztett javaslatot.
A jelentés szerint felhívják a Bizottságot arra, hogy haladéktalanul kezdjen technikai megbeszéléseket azon kritériumok teljesítésének biztosítása érdekében, amelyek „végső soron lehetővé teszik a kuvaiti és katari állampolgárok vízummentességét, valamint könnyítsék meg a régióból származó diákok Erasmus+ programhoz való hozzáférését.”
Ez azért érdekes, mert Kaili éppen Katartól fogadott el kenőpénzeket a korrupciós ügyben, és a minap ismét új részletekre derült fény.
A jelentés elfogadása
A jelentésről a 2022. novemberi plenáris ülésen már nem volt igazán vita – összesen csak 4 módosító indítványt nyújtottak be hozzá (ezek Iránt és Izraelt érintették).
Az AFET-előterjesztés (az Európai Parlament Külügyi Bizottsága) mögött a parlamenti többség már eleve biztosítva volt:
- 469 szavazattal ment át,
- 67 ellenszavazattal és
- 104 tartózkodással (a fideszes képviselők tartózkodtak, továbbá az ECR és az ID frakciók fele is.)
Fotó: Origo
Plenáris végszavazás
A magyar baloldal részéről Ujhelyi István nem tudott ott lenni a szavazáson, de Eva Kailihoz fűződő viszonya miatt nyilván megszavazta volna. A valóságban is megszavazták a többiek: a Gyurcsány pártjához tartozó Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba, Rónai Sándor és maga Gyurcsányné is, a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton.
Ami az ügy érdekessége, hogy az SD (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) és a Renew frakcióból ellenszavazat nem volt, ami a decemberi fejlemények tükrében különösen érdekes.
Mi lehet a háttérben?
Az egyik kérdés a jelentéssel kapcsolatban, hogy „vajon miért támogatta ilyen erőteljesen az SD és a Renew frakció többsége a jelentést?”
Az SD részéről nem volt sem ellenszavazat, sem tartózkodás; a Renew részéről csupán 12 tartózkodás volt, például a csehek részéről. Ha a 8. pontban a jelentés maga is felsorol rengeteg emberi jogi és jogállamisági problémát, akkor „miért olyan sürgős a vízummentesség? Vajon nincs ellentmondás a 8. és a 29. pont között? Csak Magyarország és Lengyelország esetében kell feltételekhez kötni az együttműködést, az Öböl-menti országoknál nem?”
Fotó: Facebook
Összességében elmondható, hogy a fentiek tükrében jogos a kérdés, hogy vajon érintettek lehetnek-e a magyar baloldali EP-képviselők a brüsszeli korrupciós botrányban, hiszen a Manu Pineda-jelentésben marokkó és Katar is egyaránt nevesítve vannak, és a jelentést megszavazták a dollárbaloldal képviselői.
Nem ez lenne az első eset
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, nem ez lenne az első eset, hogy kiderüljön: egy baloldali képviselő korrupciós ügybe keveredik. Az adóhatóság tavaly nyár óta vizsgálódik a momentumos politikust, Cseh Katalint is érintő ügyben, miután a nyomozók megállapították, hogy Cseh Katalin céghálózatának tagjai gyanús körülmények között juthattak több milliárd forintnyi uniós pályázati pénzekhez.
A botrány kirobbanása óta egyébként négy embert tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba korrupciós vádakkal: a görög szocialista Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét; Pier Antonio Panzeri olasz volt szocialista EP-képviselőt – aki a vesztegetési hálózat feltételezett vezetője, a Fight Impunity nevű brüsszeli székhelyű civil szervezet vezetője –, az olasz Francesco Giorgit – Eva Kaili élettársa, aki egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott – és Nicolo Figa-Talamancát, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatóját.
A belga rendőrség csaknem 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. a vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció. egyes híradások szerint összesen hatvan EP-képviselő lehet érintett az ügyben.