Ha beerőltetik Ukrajnát az EU-ba, akkor Magyarországnak és más közép-európai országnak sem fog jutni európai uniós forrás, mindent oda kell adni az ukránoknak – jelentette ki Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában, amelyben szó volt az orosz-ukrán háború állásáról és a lehetséges tűzszünetről is.
Hollik István úgy fogalmazott, még az is előfordulhat Ukrajna tagságával, hogy nemcsak forrás nem jut, hanem még Magyarországnak kell befizetnie az uniós kasszába.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a tagsággal az is kérdéssé válik, hogy meg tudják-e tartani a családi adókedvezményt vagy a 13. havi nyugdíjat, mert annyiba kerülne Ukrajna fölzárkóztatása. Hozzátette, az európai bizottság becslése alapján csak az ország újjáépítése 500 milliárd euróba kerülne.
Hollik István hozzátette, Ukrajna GDP-je mindössze 25 százaléka volt az uniós átlagnak a háború előtt. Viszonyításképpen, amikor Magyarország belépett, akkor nekünk közel 55 százalék volt – emelte ki. Úgy fogalmazott, egy gazdaságilag visszamaradt ország akar belépni, amelynek „tulajdonképpen nincs saját tulajdona, hiszen a földjei már idegen kézben vannak”. Emlékeztetett, Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette azt, hogy az Ukrajnának adott amerikai pénzeket vissza akarja szerezni, a ritkaföldfémek kapcsán pedig úgy fogalmazott, „ami a föld fölött van, az már nem Ukrajnáé, de ami a föld alatt van, az sem lesz sokáig már Ukrajnáé”. Kijelentette, az ukrajnai csatlakozás súlya összemérhető a migrációéval, ami Európa számára egy lassan ölő méreg.
A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy több millió ember hagyta már el az országot és minél tovább tart a háború, annál kisebb az esély arra, hogy azok, akik letelepedtek Európában, hazatérjenek Ukrajnába. Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg Magyarországon több mint ötezer ukrán gyermek tanulhat anyanyelvén.
Közölte, a csatlakozásnak biztonsági és egészségügyi kockázatai is vannak és az uniós munkaerőpiacra is komoly hatást gyakorolna.
Műsorvezetői kérdésre azt mondta, az ukrán-magyar kapcsolat feszült. Most már azt is láthatjuk, hogy akár titkosszolgálati módszereket is hajlandók bevetni azért, hogy a magyar kormányt gyengítsék és ezzel hozzák önmagukat jobb helyzetbe – emelte ki. Úgy fogalmazott: „komoly erők feszülnek és indultak meg annak érdekében, hogy a magyar kormányt az álláspontjából kibillentsék, vagy magát a magyar kormányt billentsék ki a hatalomból.”
Hollik István kijelentette, az nem lehet véletlen, hogy a Tisza Párt a magyar kormányt háborúpártinak nevezi, másnap pedig arról jelennek meg a hírek, az ukránok állítólagos magyar titkosszolgákat fogtak el.
A képviselő a Voks2025 véleménynyilvánító szavazással kapcsolatban elmondta, ez az egyetlen Európában, amelyben megkérdezik az emberek véleményét Ukrajna csatlakozásáról. Annak tétjéről pedig úgy vélekedett, ha Ukrajna csatlakozik, akkor a magyarok szegényebbé válnak, ha nem csatlakozik, akkor a magyar gazdaság tovább tud növekedni „és minden magyar ember tud egyet lépni előre”.
A műsor első felében Hidegkuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő az orosz-ukrán háború jelenlegi helyzetéről és az isztambuli tárgyalás lehetőségeiről is beszélt. Elmondta, a törökországi tárgyalások menetrendje teljesen felborult, így a felek közti tanácskozás a pénteki napra tolódik.
Hozzátette, a béketárgyalás inkább török vezetésű, az amerikai fél pedig „félig-meddig ilyen megfigyelő státuszban helyezkedik el itt a pálya szélén” és csak kedvező helyzet esetén csatlakoznak. Szerinte Vlagyimir Putyin részvételére azért nem volt esély, mert az orosz elnök már május tizedikén úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a megfelelő szinten fogja magát képviselni.
A szakértő úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin logikáját követve ezzel az orosz elnök „már gyakorlatilag a nulladik másodpercben” azt mondta, hogy nem lesz ott a tárgyaláson. Emlékeztetett, a legutóbbi isztambuli folyamaton sem az ukrán, sem az orosz államfő nem vett részt személyesen.
Hidegkuti Konstantin elmondta, „vélhetően mind a két fél érzi azt, hogy ettől a tárgyalási folyamattól, ettől a – most már – holnapi tárgyalási körtől nem érdemes nagy áttörést vagy bármilyen áttörést” várni. Megjegyezte, az oroszok előfeltételek nélkül szerettek volna közvetlenül tárgyalni, Ukrajna erre azt válaszolta, hogy előbb legyen a 30 napos tűzszünet és utána a tárgyalás.
Mint mondta, Ukrajna esetében azért nem valószínű a megállapodás, mert ha elfogadnák az orosz feltételeket, az a 2014 utáni „ukrán politikai garnitúrának a nyilvánvaló kudarcát hozná el”. Ha hivatalosan is elismernék az oroszok „területranszferét”, az az ukrán politikának a kudarca lenne – emelte ki.
A szakértő Oroszország tekintetében azt mondta, ott azért nem valószínű a megállapodás, mert a tárgyaló delegációjuk ugyanazt az álláspontot képviseli, mint 2022-ben. Ez Ukrajna demilitarizálását, katonai semlegességét és „az ukrán haderőnek a korlátok közé szorítását” takarja, kiegészítve „a területi realitások figyelembe vételével”.
Kifejtette, ez a Donyeck, Zaporizzsja, Luhanszk és Herszon megyék egészének orosz ellenőrzés alá vételét jelentené, ami jelenleg még nem megoldott. Hidegkuti Konstantin szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy őszig nincs érdemi lehetőség arra, hogy a felek között átfogó tűzszünet legyen.
A szakértő a műsorban beszélt még az Egyesült Államok szerepvállalásáról, a Közel-Kelet helyzetéről és az India és Pakisztán között zajló konfliktusról is. Kitért emellett a Tettrekészek koalíciójának szerepére és a geopolitikai események orosz-ukrán háborúra gyakorolt hatására is.
