Belföld

Gyurcsány 2005-ben: Kínától tanulni kell, társadalmi modelljük tiszteletreméltó

Gyurcsány miniszterelnöksége alatt még a keleti nyitás híve volt, sőt, szerinte kínai társadalmi modellje is tiszteletreméltó volt.

A Kínával szembeni vízumkényszer megszüntetését, a nemzetközi intézmények rendszerének felülvizsgálatát és a kínai társadalmi modell tiszteletét szorgalmazta a pekingi a Csing-hua egyetemen tartott előadásában Gyurcsány Ferenc – írja 2005-ös cikkében a HVG.

Ekkor még Gyurcsány úgy vélte Európa évek óta nem tudja felvenni a versenyt, s most arra a kérdésre kell választ adnia, hogy miként tudja egyeztetni a versenyképességet a hagyományos európai szociális modell fenntartásával. Úgy fogalmazott, hogy Kínától tanulni kellene és úgy kell fejlődni, ahogy azt az idő megköveteli.

„Magyarország nem titkolja, hogy azért is fordul egyre határozottabban Ázsia és Kína irányába, mert úgy látja, hogy van mit tanulnia”

– jelentette ki. Kína globálisan is él azzal a felelősségével, amely megerősödött szerepéből hárul rá s a világon ezt a teljesítményt nagyon sokan elismerik – tette hozzá az akkori kormányfő.

Gyurcsány azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a jövőben a világ tartósan három nagy fejlődési, gazdasági központ – Amerika, Ázsia és Európa – együttműködésére és versenyére fog épülni. A XXI. században úgy kell tudnunk egymással versenyezni, hogy közben meg kell őriznünk az együttműködés képességét – mondta Gyurcsány Ferenc.

Kínai látogatásának első napját értékelve a miniszterelnök úgy fogalmazott:

„Azért vagyok itt, hogy Kína Magyarországon legyen akkor, amikor Európába akar jönni.”

Gyurcsány ekkor még arról is tárgyalt a kínai vezetőkkel, hogy a kínai termékek európai központjává szeretné tenni Magyarországot, amelyről szintén többek között beszámolt a HVG 2005-ben szeptemberében.

A teljesség igénye nélkül pár idézet Gyurcsány kétszínűségéről:

„2002 után partneri kapcsolat alakult ki Oroszországgal – amiben jelentős szerepe volt Medgyessy Péternek és Vlagyimir Putyinnak is –, továbbá Kínával. Ez a szocialista-liberális kormányok olyan teljesítménye, amely az ország érdekeit szolgálja, s amelyre építeni lehet.” (Moszkva, 2009. november 25.)

„Ténykérdés, hogy ma a világ Európán kívüli három hatalmi központja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Magyarország számára a szövetséges és barát az Egyesült Államok, de Oroszországgal és Kínával is szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet velük, mert ez Magyarország érdeke.” (Moszkva, 2009. november 25.)

Távirati iroda archívuma, Peking, 2008. augusztus 18.: „Gyurcsány Ferenc az interjúban elismerte, hogy Kína igyekszik helyesen kezelni a kihívásokat és a globális kérdéseket, s üdvözölte Kína egyre hangsúlyosabb nemzetközi szerepvállalását. »Néhány ország aggodalommal tekint erre. Én inkább lehetőséget látok olyan új partnerek fellelésére, akikben megvan az erő és a képesség arra, hogy hozzájáruljanak egy harmonikus világhoz«.” 

„Kína az Európai Unióval közösen minél átfogóbb kapcsolatokra törekszik, és Magyarország az unión belül azon országok közé tartozik, amelyek az átlagnál jobban értik Kínát. A kínaiak egyfajta kulturális és gazdasági hídfőállásként tekintenek ránk.” (Peking, 2008. augusztus 14.)

„Magyarország egyebek közt azért lehet vonzó befektetési célpont, logisztikai bázis – vagyis európai ugródeszka – Kína, a hatalmas és feltörekvő világgazdasági óriás számára, mert a térségben Magyarországon a legjobb az infrastruktúra – itt a legsűrűbb például az autópálya-hálózat és indul a vasúti rekonstrukció is –, nálunk a legalacsonyabb az egységnyi érték előállításához szükséges munkaerőköltség és közrejátszanak olyan »lelki« tényezők is, mint hogy a térségben egyedül Magyarországon működik két tannyelvű, kínai–magyar iskola.” (Peking, 2007. szeptember 3.)

Távirati iroda archívuma, Peking, 2007. szeptember 3.: „A sajtóértekezleten a miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc – a szerk.) elmondta, hogy nagyon pártolná a két ország közti felsőoktatási együttműködés erősítését. Szerinte alig lehet lemérni annak a hatását, hogy ha egy országban nagyon sok olyan szakember van, aki egy másik ország egyetemén végzett. A miniszterelnök szeretné megsokszorozni a jelenlegi ösztöndíjprogram alapján évente Magyarországon tanuló bő tucatnyi kínai diák számát.”

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább