Ahogy a Jobbikkal, úgy Gyöngyösi Mártonnal is nagyot fordult a világ. Az egykori önmagával ellentétes politikus, most bocsánatot kért korábbi álláspontjai miatt.
„Az előzmények ismeretében legitim a népszavazás a Krímen” – jelentette ki Gyöngyösi Márton 2014-ben, aki megfigyelőként vett részt a kiírt népszavazáson. Az akkori parlament külügyi bizottságának alelnöke, akkor úgy vélte, hogy Viktor Janukovicsot egy nyugatról irányított puccsal döntötték meg és egy soviniszta, kisebbségellenes erőt juttattak hatalomra. Gyöngyösi akkor kiemelte, hogy az új, nyugat által létrehozott ukrán vezetés rögtön orosz és magyarellenes nyilatkozatokat tett, így nem meglepő, hogy Moszkva közbelépett az orosz ajkúak védelme érdekében.
Gyöngyösi akkor a Nyugat képmutatásának tartotta, hogy Koszovó függetlenségét lehetővé tették, ugyanakkor a Krím elszakadását nem támogatják.
Akkor még revízióról álmodott, oroszokat példának tekintette és EU ellenes volt
„Oroszországtól példát lehet venni saját érdekérvényesítő képessége kapcsán” – vélte Gyöngyösi. A 17 millió négyzetkilométeres, jelentős stratégiai nyersanyagkészlettel rendelkező 143 millió lakosú atomhatalom eredményesen kiállt kisebbsége védelméért, és ezt a leckét Magyarországnak is meg kell tanulnia. „Nem azt kell várni, hogy Ukrajna is csatlakozik az EU-hoz és hogy majd Brüsszel kegyelméből megkapják jogaikat, mert láttuk, hogy Szlovákiában, Romániában sosem volt olyan rossz a magyarok helyzete, mint most” – jelentette ki az egykor EU-szkeptikus politikus.
Akkor még úgy vélte, a Krím esete növeli az esélyét annak, hogy Kárpátalja is területi autonómiát kapjon. „Ezt kellene a magyar külügynek kiharcolnia, persze látjuk, hogy a kormány ezt a célt nem tette magáévá” – jelentette ki a magyar vezetésről, amit akkor a Nyugat helytartóinak mondott. Majd hozzátette, „Ukrajna bebizonyította, hogy képtelen saját többnemzetiségű voltát megbecsülni,” amely az akkor bevezetett nyelvtörvénnyel igazolt. Gyöngyösi azt is megjegyezte, hogy látszik a radikális csoportok túlereje a kijevi hatalomban.
2014-ben úgy tartotta, Magyarország akkor számíthat felemelkedésre, ha a nagyobb hatalmak között egyensúly van, ezért „most üdvözlendő Oroszország térnyerése” a Nyugat rovására. Az akkori helyzetben azt nyilatkozta, Oroszország lehet kisebbségi politikánk megvalósításának szövetségese, továbbá szövetségre lépett volna minden olyan országgal, amelynek kisebbsége él Ukrajnában, külön kiemelve a lengyeleket és románokat.
Ma már ennek az ellentétét vallja
Gyöngyösi Márton a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjút december harmadikán, amelyben azt mondta, sajnálja, hogy megszegte az ukrán törvényt, és részt vett az “álnépszavazásban”, de nagyon felháborította az ukrán nyelvtörvény – írja a The New Voice of Ukraine.
Gyöngyösi Márton leszögezte, hogy ma már nem úgy döntene, mint ahogy akkor döntött, nem venne részt a népszavazásban.