Az Európai Unió kritikaként fogalmazta meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, hogy változtatni szükséges, de a kormány ezzel semmit nem tett – mondta el Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP képviselője a Spirit FM Aktuál műsorában. „Ez alapvetően nem kényszeríthető ki Brüsszelből, hanem Magyarországon az öntudatos magyar polgároknak, akik egy polgári társadalomban nem nézik jó szemmel azt, hogyha folyamatosan félretájékoztatják őket és alapvetően diktatórikus eszközökkel irányítják az országot, kellene ezen változtatni.”
Arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan félreértik a napvilágot látott információkat az új kommunikációs irányelvekkel kapcsolatban: nem az EU egészét érintik, hanem az Európai Bizottságon belül az egyenlőségért felelős tárca vezetője adott ki egy kommunikációs útmutatót a bizottság számára. A célja a kommunikáció javítása volt, valamint a szervezeten belüli esetleges diszkrimináció megelőzése, tehát nem az EU polgáraira kiterjedő kommunikációs irányelvről volt szó.
A politikus szerint a javaslat kapcsán félrement a vita, a Berlusconihoz köthető jobboldali lap erősen elvitte a témát más irányba. A kikerült munkadokumentum nem végleges, az érintettek meg is tették kritikájukat a tervezettel kapcsolatban. Az EP képviselő a több mint harminc oldalas dokumentumot elolvasva összességében jónak látta, hiszen a megjelölt célok helyesek, a diszkrimináció ellen fel kell lépni. Európa sokszínű; vallási, etnikai szempontból is. „Úgy kell a mindennapjainkat élni, hogy attól, hogy én megélem adott esetben római katolikus európai magyar mivoltomat, ez ne sértsen bárki mást az Európai Unió területén vagy a nagyvilágban. Tehát szerintem erről szól a diszkrimináció, de nem arról, hogy elnyomjuk az én identitásomat.”
A jobbikos politikus úgy véli, az Európai Uniónak az alapító atyái nagyon erősen egy keresztény, konzervatív, és azon belül a szolidáris, a szociális érzékenységtől áthatott rendszert hoztak létre.
A felmerült névadások korlátozása tekintetében hozzátette: „Sajnos ebben a dokumentumban vannak ilyen javaslatok, hogy törekedni kell arra, hogy ne olyan neveket adjunk, amelyek adott esetben túlságosan is egy adott vallási körhöz vagy felekezethez tartoznak. Ezek ajánlások, nagyon homályos útmutatások a diszkriminációmentes kommunikációra. Ezzel így ilyen értelemben szerintem van probléma, mert hogy ezek azért mégiscsak ősi nevek, amelyek bizonyos hagyományból táplálkoznak, és amelyek erősítik az európai identitást, aminek része a keresztény kultúrkör is, nagyon domináns része. Tehát én elfogadom azt, hogy vannak más vallási felekezetek, meg tradíciók, meg hagyományok, de az európai identitásnak az alapját azért mégiscsak a kereszténység jelenti, és erre nekünk büszkének kell lennünk. Nem sértheti másoknak az érzékenységét, ha adott esetben a gyermekemet Jánosnak és Máriának nevezem, akkor se, ha ez adott esetben egy muszlimnak vagy egy buddhista szerzetesnek sérti az érzékenységet.”
