Belföld

Gulyás: nekünk a lengyelek megbízható barátaink, akikre számíthatunk

Történelmünk, különösen a vérrel írott XX. század nagy tapasztalata, hogy nekünk a lengyelek állandó, kipróbált, megbízható barátaink, barátaink a bajban, akikre számíthatunk és akik számíthatnak ránk – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csütörtöki, budapesti konferencián.
Gulyás Gergely a lengyelországi hadiállapot bevezetésének 40. évfordulójáról megemlékező konferencia nyitó előadásában arról beszélt, a két nemzet történelme összefonódott.

“Sorsközösség ez, amiben nemcsak érdekeink, értékeink is összekapcsolódnak: az egyéni és közösségi szabadságjogok, nemzeti önrendelkezés, és az ezekért folyó küzdelem, szabadságharc” – fogalmazott.

A miniszter az 1981-es eseményekről szólva kiemelte: a lengyelek számára ez valójában ostrom, hadiállapot volt, nem pedig szükséges rossz, szükségállapot, ahogyan azt a magyar kommunista propaganda próbálta beállítani. Úgy vélte, az 1980-as évek elejének Szovjetuniója az afganisztáni szerepvállalással a háta mögött már nem volt kellően erős, hogy beavatkozzon Lengyelországban, de a kommunisták a lehető legsúlyosabb intézkedésekről döntöttek; Wojciech Jaruzelski puccsa nyomán lengyel vér folyt, tízezer embert internáltak, tüntetések, sztrájkok ellen alkalmaztak erőszakot. Gulyás Gergely kiemelte: II. János Pál pápa meghatározó volt a kommunista diktatúra utolsó évtizedében, aktív szerepvállalása hozzájárult ahhoz, hogy a térség visszanyerje szabadságát.

“Ha nincs 1956, ha nincs 1981, ha nincsenek ellenállók és hősök, akkor nincs rendszerváltoztatás, akkor semmi nem oldotta volna fel a diktatúra félelmének vázszerkezetét, nem jöhetett volna létre a szabad Lengyelország, a szabad Magyarország és a szabad Közép-Európa sem” – mondta.

Megjegyezte: azok, akik a második világháború után bársonyszékekben ülve beszédeket olvastak fel a szabadságról és jogállamról, szabadságra és jogállamiságra oktatnák azokat, akik megküzdöttek a diktatúrával szemben.

“Közös élményeink, közös tapasztalataink mutatják meg ma is, milyen fontosak azok az európai értékek, amik a kontinenst valóban jellemzik: a szabadság, a jelzőktől mentes demokrácia, a népfelség érvényesülése, a jogállamiság, és az, hogy a nemzetek közötti szövetség valós, értéktartalmú együttműködést eredményezzen” – fogalmazott.

A miniszer kiemelte: a szabadság, a demokrácia és a jogállam, aminek nálunk még valós tartalma van, és nem csupán politikai jelszó, nem magától értetődő, hiszen sokan sokat tettek azért, hogy ma Közép-Európa szabad lehet.

Lengyelország budapesti nagykövetének képviseletében Katarzyna Ratajczak-Sowa elsőbeosztott előadásában felidézte: 1981. december 12-ről 13-ára virradó éjjel Lengyelországban a kommunista hatalom bevezette a hadiállapotot, aminek a célja a Szolidaritás mozgalom szétzúzása volt. Megjegyezte: a Szolidaritás mozgalom abban a reményben egyesítette a lengyeleket, hogy van beleszólásuk a saját sorsukba, ezért lengyelek milliói váltak jobbá, vagy legalábbis akartak jobbá válni, és hittek abban, közös erőfeszítéssel meg tudják változtatni országukat.

Hozzátette: a katonai rendszer törvénytelenségei lengyelek millióit érintette. Szükségesnek tartotta, hogy negyven év után leróják a tiszteletet azok előtt, akik életükkel, szenvedésükkel fizettek azért, hogy független hazában élhessenek.

“És azokról is meg kell emlékezni, akik kiálltak a Szolidaritás mozgalom mellett, köztük voltak budapesti barátaink is” – jegyezte meg.

Kiemelte: a lengyelek és magyarok évszázadok óta együtt járnak az úton a független és szabad nemzetek Európája felé, és azokban a nehéz időkben is együtt voltak, amikor úgy tűnt, az erőszak győzhet a szolidaritás felett.

Forrás: Pesti Srácok

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább