Látható és érzékelhető árcsökkenést, továbbá egy féket fog jelenti az árak további növekedésével szemben a jövő hétfőn életbe lépő árrésszabályozás – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten. Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy jóváhagyta a kormány az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazást.
Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a kormány határozott véleménye, hogy a háború végéhez közeledve, az indokolatlan áremelések időszaka véget kell, hogy érjen. A kereskedelmi ügyekbe történő beavatkozás végső eszköz a kabinet kezében, ugyanakkor ha ez sem elegendő, az uniós gyakorlatban van ennél is radikálisabb szabályozás, a horvátoké, és a kormány nem riad vissza ennek alkalmazásától sem – jelentette ki.
Kifejtette, azt látják, hogy ma az élelmiszeriparban, az élelmiszerláncoknál a kereskedők „rendkívül nagymértékű” profittal dolgoznak, van ahol ez meghaladja a 40-60 százalékot, egyes esetekben a 100 százalékot is, de van, ahol nem éri el a 10 százalékot.
Hozzátette, az árrésszabályozás azt jelenti, hogy a legfeljebb 10 százalékos kereskedelmi nyereség az elfogadható, ahol ennél kisebb volt, ott pedig nem emelkedhetnek az árak.
A miniszter elmondta, a 10 százalékos árrésszabály bevezetése miatt egyebek mellett a tojásnál, a tejfölnél, a lisztnél, a tejnél jelentős árcsökkenés várható.
Hozzátette, a jövő hét második felében ellenőrizni kezdik az új szabályozás betartását, a vizsgálat pedig nemcsak a szabályozással érintett termékekre terjed ki, hanem valamennyi termék árára.
Ha a többi terméknél megkísérelnék a kereskedők a máshol elszenvedett veszteségeket kiegyenlíteni, akkor a kormány ott is be fog avatkozni – mondta a május 31-ig érvényes, az egymilliárd forintos árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó árrésszabállyal összefüggésben.
Kitért arra, hogy a Balti államokban, Macedóniában, Görögországban, sőt Romániában is van hasonló gyakorlat.
„Mi nem háborút szeretnénk a kereskedőkkel” – fogalmazott, hozzátéve, azt szeretnék, ha lenne eredménye ennek a szabályozásnak.
Gulyás Gergely az ukrajnai háborúról szólva üdvözölte, hogy az Egyesült Államok a háború oldaláról a béke oldalára állt, és kedvező fejleményként említette azt a tűzszüneti javaslatot, amelyet Ukrajna és az Európai Bizottság elnöke is elfogadott.
Felidézte, a magyar miniszterelnök pontosan ugyanilyen tartalmú javaslatot tett a nyári békemisszió után. Ha már akkor mindenki úgy tett volna, ahogy most, elfogadta volna ezt a javaslatot az Európai Bizottság, akkor életek százezreit lehetett volna megmenteni – szögezte le.
Elmondta azt is, természetesen senki nem vitathatja Oroszországnak a nemzetközi jog megsértéséért viselt felelősségét. Ám az is tény, hogy akik tavaly júliusban ezt az ajánlatot elutasították, Magyarországot próbálták megbélyegezni és sértegetni emiatt a javaslat miatt, most pedig üdvözlik tartalmilag ugyanezt a javaslatot, azoknak a lelkiismeretén is szárad az azóta tartó értelmetlen gyilkolás – figyelmeztetett.
Értékelése szerint Ukrajna most nem jobb, hanem rosszabb helyzetből kénytelen tárgyalni, és újabb fél évet vesztegettünk el.
„Ahogy akkor is mondtuk: nem lehet háború közben kötni, vagy nagyon nehéz lesz a háború közben megkötni egy végleges tartalmú békét. Fegyverszünet kell először, és ha a fegyverszünet megvan, akkor az a béketárgyalásokra is egy sokkal megfelelőbb alapot adhat”
– fogalmazott.
Megjegyezte azonban, teljesen értelmetlen és értelmezhetetlen az Európai Parlament határozata, amelyben további fegyverszállítást szorgalmaznak, a háború folytatását akarják pénzzel támogatni. Hozzátette: külön szomorú, hogy ebben az Európai Néppárt, soraiban a Tisza Párttal, vezető szerepet visz.
Megdöbbentőnek és veszélyesnek nevezte továbbá az Európai Bizottság elnökének azt az Európai Parlament előtt ismertetett célkitűzését, hogy Ukrajnának 2030 előtt az Európai Unió tagjának kell lennie.
Szavai szerint ez nemcsak az európai és a magyar érdekekkel ellentétes, hanem az Európai Uniós alapszerződésekkel is.
Ehhez képest az Európai Bizottság érdemi alapú csatlakozás helyett igyekszik megfordítani és önkényessé tenni a folyamatot – hangsúlyozta.
Kiemelte: akik érdemi alapon már csatlakozhatnának, elsősorban a Nyugat-Balkán államai, különösen Szerbia, őket váratják, az érdemek alapján fel nem vehető Ukrajna esetében azonban próbálnak teljesen irreális határidőket kitűzni.
„Meggyőződésünk, hogy Magyarországon erről az embereknek kell döntenie”
– fogalmazott.
Bejelentette: szerdai ülésén a kormány jóváhagyta az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazást. Ez egy kérdést tartalmaz, mindenki egy szavazólapot fog kapni – jelezte, hozzátéve, rövidesen a további részletekről is tájékoztatást adnak.
Gulyás Gergely leszögezte, az biztos, hogy a magyar kormány a jelenlegi helyzetben Ukrajna csatlakozását veszélyesnek tartja, mert az az Európai Unió és tagállamai eladósodásához, az uniós források, különösen a kohéziós források elvesztéséhez vezethet, a mezőgazdaság tönkretételét eredményezheti, jelentős élelmiszerbiztonsági és biztonsági kockázatokkal jár, veszélyezteti a munkahelyeket, veszélyezteti a nyugdíjrendszert és egészségügyi kockázatokat is hordoz.
A kormány döntött arról, hogy kibővíti a családi adócsökkentési programot, így 2026. január 1-től az egy gyermeket nevelő, 30 évnél fiatalabb édesanyák sem fizetnek személyi jövedelemadót – közölte Vitályos Eszter kormányszóvivő.
Vitályos Eszter szerint a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját vezeti be a következő időszakban. Emlékeztetett: a kormány korábban már döntött arról, hogy élethosszig tartó szja-mentességet vezet be a két- és többgyermekes édesanyák számára. A háromgyermekes édesanyák szja-mentességét egy lépésben, 2025 októberétől, a kétgyermekes anyákét négy lépcsőben, 2026 januárjától, fokozatosan vezetik be, így 2030-ra válik teljeskörűvé – tette hozzá.
Emellett a kormány megduplázza a családi adókedvezményt és szja-mentessé teszi a gyedet és a csedet – jelezte.
Közölte: legkésőbb 2026-tól, a két-vagy többgyermekes édesanyák szja-mentességének és a családi adókedvezmény megduplázásának köszönhetően, az átlagkeresettel számolva, mindkét szülő fizetését figyelembe véve, a kétgyermekes családoknál 189 ezer forint marad havonta az eddigi 40 ezer forint helyett, a háromgyermekeseknél 99 ezer forintról 307 ezer forintra nő a kedvezmény, a négy vagy több gyermekeseknél 241 ezer forintról 373 ezerre emelkedik az összeg.
A kormányszóvivő megerősítette: szerdán megjelent a kormányrendelet arról, hogy az 5000 fő alatti kistelepülésen élő nyugdíjasok számára is elérhetővé válik a vidéki otthonfelújítási program, így március 26-tól lehet benyújtani az igényléseket a családi házak, lakások felújításához szükséges vissza nem térítendő támogatás ügyében.
Vitályos Eszter beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben 13 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon. Kiemelte: Kisbéren egy távközlési, optikai kábeleket előállító üzem jött létre 8 milliárd forintos beruházással és közel 150 embert foglalkoztatnak ezzel a bővítéssel.
Úgy értékelt: évtizedek óta nem volt Magyarországon olyan volumenű óvoda- és bölcsődefejlesztés, mint az utóbbi években, és az elmúlt két hétben is több óvoda- és bölcsődefejlesztés valósult meg országszerte, összesen 2 milliárd forintért.
Új bölcsőde épült Dunavarsányban 840 millió forintért, Hosszúhetényben bölcsőde épült 420 millió forintért, Kunhegyesen 150 millió forint értékben korszerűsítették az óvoda épületét, Vácrátóton pedig minibölcsőde épült közel 300 millió forintból.
Jelentős oktatási beruházásnak nevezte, hogy átadták Szegeden a Mathias Corvinus Collegium új központját, az egykori szegedi iparkamara ikonikus épületében.
Beszámolt még arról, hogy 500 millió forintból fejlesztették a komáromi gyógyfürdőt, Nagyivánon 120 millió forintos TOP-os támogatásból sporttelep, és infrastrukturális korszerűsítés fejeződött be, Albertirsán egy 250 millió forintos TOP-os támogatásból elkészült a kistérségi szociális segítőház bővítése.
A 30 év alatti anyák adómentességéről Vitályos Eszter kérdésre válaszolva elmondta, a meglévő gyermekek után is jár a kedvezmény, és nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre, azaz a mostani 55 ezer forintos kedvezmény 100 ezer forintra emelkedik.
Az árrésszabály megsértése esetén kapható szankciókról a miniszter azt mondta, ha tíz százaléknál nagyobb az árrés az érintett termékköröknél, szankcionálni kell, ami a pénzbüntetéssel kezdődik és súlyosabb, ismételt esetben üzletbezárás is elrendelhető.
Hozzátette, azon termékek esetében, amelyekre nem vonatkozik a szabályozás, így jogszabályi kötelem sincs, a kormány előre jelzi: ha az üzletek a veszteségeiket ezen termékeknél próbálják meg ellensúlyozni, a kabinet be fog avatkozni.
Van radikálisabb intézkedés is, mint amit a kormány hozott, az árszabályozás, a horvátok mintegy száz termékre vezettek be ármaximumot, ez is egy lehetőség – mutatott rá.
Gulyás Gergely elmondta, sok mindentől függ az, hogy mekkora volt a kereskedői profit. Ráadásul ez élelmiszerlánconként is változik, ezért nem is lehet egy általános számot mondani. Kitért arra is, remélik, hogy nem kell további lépéseket tenniük, és azok a döntések, amiket most meghoztak, elegendőek ahhoz, hogy egy rossz folyamatot visszafordítsanak.
Közölte, arra is felkészültek, hogy az Európai Unió esetleg megtámadja az árrések korlátozását. Hangsúlyozta azonban: Magyarország egy olyan eszközzel élt, amellyel az EU más tagállamai pillanatnyilag is élnek.
Hozzátette, várakozásai szerint az árrések korlátozása csökkenti az inflációt.
Arról, hogy az áfabevételeket mennyiben befolyásolja az intézkedés, nem keletkezik-e hiány, azt mondta, a költségvetésben alacsonyabb inflációval számoltak, így fel sem merül, hogy lyuk keletkezne.
A miniszter tájékoztatása szerint egyelőre semmiképpen sem várható az, hogy a kormány módosítsa az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést.
A kormány ugyanis most hozott olyan döntéseket, amelyekkel jelentős mértékben csökkentik az inflációt, ezek hatását meg kell várni. Várakozásai szerint április-májusban lehet megmondani, hogy a célkitűzés reális-e.
Elmondta, a kormány azt a felhatalmazást adta Nagy Márton és Hankó Balázs minisztereknek, hogy tárgyaljanak az Idősügyi Tanáccsal, és az áfavisszatérítés az ő megelégedésükre történjen.
Arra a felvetésre, miért áfavisszatérítést vezet be a kormány és miért nem a nyugdíjakat emeli, Gulyás Gergely azt válaszolta: a nyugdíjemelést korábbi alkotmánybírósági döntés alapján egységesen kell végrehajtani, így többet kap, akinek magasabb nyugdíja van, az viszont igazságosabb, ha egy jelentős kiadást egyforma mértékben térítenek meg a nyugdíjasoknak, függetlenül attól, hogy kisnyugdíjasok, vagy pedig nagyobb nyugdíjjal rendelkeznek.
A béketárgyalásokról szólva azt mondta, az lett volna jó, ha a béketeremtésben az EU játszik szerepet, Magyarország erre végtelen számú alkalommal hívta fel a figyelmet. Előbb-utóbb Európával is tárgyalni kell, jó lenne, ha akkor már lenne világos elképzelés, mit akar az EU, de egyelőre ilyen nincs, csak káoszt látnak
– tette hozzá.
Közölte, Európa gyenge, rossz vonalat követett, és most ennek a levét issza meg.
Arra a kérdésre, milyen eredményre számít a kormány az Ukrajna EU-tagságáról szóló szavazáson, azt mondta, először is számít egy, a demokratikus közéletben mindig hasznos vitára. Ma azt látják, hogy az orosz-ukrán háború ügyében elfoglalt európai álláspontról a tagállami vitákat nem nagyon engedik.
Kiemelte: az Európai Bizottság elnöke azt mondja, hogy Ukrajnának 2030-ig az unió tagjává kell válni. Ez nem egy távoli jövő, hanem egy kézzelfogható közeli valóság, ami már közvetlenül kihat az unió következő költségvetésére is – húzta alá.
A veszélyeket sorolva kitért a kohéziós támogatások elvesztésére, és arra, hogy a mezőgazdaságban egészen másféle elvárásokat érvényesítenek az európai uniós mezőgazdasági termékekkel kapcsolatosan, mint amelyeket Ukrajna érvényesít. Emlékeztetett a búzabehozatal következtében előállt tavalyi vitára és minőségromlásra. Ez elsősorban az élelmiszerbiztonsági kockázatoknál jelentkezne, és Magyarország számára biztonsági kockázatot jelent, illetve azt is jelenti, hogy onnantól kezdve teljesen szabaddá válik a munkavállalás, betelepedés és minden egyéb – sorolta.
Kijelentette: egy erőltetett, nem érdemeken alapuló ukrán felvétel – bármennyire is akarja ezt az Európai Bizottság, az Európai Néppárt és esetleg még más európai politikai erők is -, ellentétes Magyarország és Közép-Európa érdekeivel.
A tervezett véleménynyilvánító szavazásról azt mondta: azt technikailag a nemzeti konzultációkhoz hasonlóan bonyolítják le, a kérdőívet postán is fel lehet majd adni. A költség az előző nemzeti konzultációk költségétől nagymértékben nem fog eltérni, inkább valamivel olcsóbb lesz, mert egy kérdésről van szó, így nem sokmilliárdos, hanem valószínűleg egymilliárd fölötti kiadásra lehet számítani – tette hozzá.
A miniszter elfogadhatatlannak nevezte Ukrajna nemzetiségi jogokkal kapcsolatos 2015 óta tett lépéseit, szerinte ezek minden európai emberi jogi egyezménnyel és jó gyakorlattal ütköznek. Hangsúlyozta: Magyarország mindig is világossá tette, hogy a 2015 előtti állapot helyreállítása a jó szomszédi kapcsolat feltétele.
Arra a kérdésre, hogy az ukrán nagykövet, Sándor Fegyir gyakorlatilag beleszólt volna az Operaház fellépőinek a névsorába és levelet írt Ókovács Szilveszter főigazgatónak, hogy ne léphessen fel az egyik orosz operaénekesnő, azt mondta: az ukránoknak az oroszokkal szembeni érzelmeit egy hároméves, egyébként hősies honvédő háború után megérti, de azért arra mindenféleképpen törekedni kell, hogy ez ne váljon egy faji alapú gyűlöletté.
„Egy sportoló, aki orosz sportoló, nem bűnös attól, mert orosznak született. Egy énekes nem bűnös attól, mert orosznak született” – fogalmazott, kiemelve: nincs kollektív bűnösség, ezen a talapzaton állnak a második világháború óta. Nem hiszi, hogy a művészeti szabadság kérdésében, sportkérdésekben, nemzethez, fajhoz, rasszhoz tartozás alapján szabad állást foglalni és abba beleszólni.
Gulyás Gergely reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azon kijelentésére is, amely szerint Ukrajna helyett inkább Magyarország európai uniós tagságáról kellene véleménynyilvánító népszavazást tartani.
„Az baj, hogy a lengyel külügyminiszter nem ismeri az uniós alapszerződéseket, de ezt látjuk abból is, ami Lengyelországban történik, hogy a lengyel kormány is távolságtartással kezeli ezeket. Jogállamiság, emberi jogok”
– fogalmazott.
A lengyel jogállamisággal kapcsolatban azt mondta: Lengyelországban ma az egyik nagy párt elnökjelöltjét megpróbálják minden hatósági eszközzel, kampánypénzmegvonással ellehetetleníteni, valamint mondvacsinált bizonyítékokkal tömegesen indítanak büntetőeljárásokat, az Európai Unió pedig nem egyszerűen csak nem néz oda, hanem hangosan tapsol is ehhez.
Arról, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint tárgyalnának Franciaországgal, hogy francia atomfegyvereket kaphasson Lengyelország, Gulyás Gergely azt mondta: ezek spekulációk, nincs olyan állapotban ez a szándék, hogy komolyan vegyék és kommentálják. Hozzátette: az atomhatalmaknak nem érdeke, hogy ez a kör bővüljön, a fegyverek telepítése pedig óvatosan kezelendő, mert ahonnan támadást lehet intézni, oda irányítja a másik oldal is a saját fegyvereit.
Kérdezték az ukránpárti európai parlamenti (EP-) nyilatkozatról, amelyen Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének is szerepelt a neve, majd eltűnt. Gulyás Gergely azt mondta, ez egy pitiáner vita, mert ha valaki az alkoholisták pártjába lép be, akkor nehéz hitelesen tiltakoznia az alkoholfogyasztás ellen.
Kifejtette, onnantól kezdve, hogy ha valaki az Európai Néppártban van, egy olyan közösség tagja, amely végsőkig akarja pénzügyileg támogatni Ukrajnát a háborúban, azután hiába beszél arról, hogy ő aláírt, vagy nem írt alá ezzel kapcsolatban egy papírt, ez lényegtelen.
Felidézte, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője annak idején azt mondta, hogy három feltétele van egy párt, a Tisza Párt belépésének is a néppártba, és ebből az egyik Ukrajna támogatása.
Most azt látják, hogy az Európai Néppárt ennek megfelelő politikát folytat és éppen egy kifejezetten háborúpárti, a háború fokozását eredményező intézkedésekkel teli javaslatot szavazott meg az EP-ben. Az Európai Néppárt soraiban ül Magyar Péter és a Tisza Párt – rögzítette. Megjegyezte, hogyha ezzel a politikával nekik bajuk van, akkor ki kellett volna lépni a néppártból, ők viszont beléptek oda. Ismerve ezeket a feltételeket, sőt, nyilvánosan elfogadva ezeket a feltételeket.
MTI
