A magyar kormány az elmúlt héten válaszolt az Európai Bizottság javaslataira, és mind a négy területen, ahol előrelépést vártak, elfogadta Brüsszel álláspontját – erősítette meg a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában Gulyás Gergely, jelezve: ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb, mint az, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek az uniós szabályok szerint is megilletik hazánkat.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli, hogy az uniós helyreállítási alap-megegyezés körül a szakmai egyeztetésen túl egy politikai vita is van, amit a magyar baloldal generál. Ők ugyanis a nyugat-európai szövetségeseikkel együtt nem szeretnének semmiféle megegyezést. Ennek eredményeképpen viszont blokkolják azt is, hogy a magyar pedagógusok és egészségügyisek béremelést kapjanak, mivel a pedagógusbérekre fordított forrás, valamint az egészségügyi béremelés fedezete is a helyreállítási alap költségvetésében van.
A tárcavezető ennek kapcsán kiemelte azt is, miszerint az Európai Parlament határozta – amelyben arra biztatta az Európai Bizottságot, hogy mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási terv jóváhagyásától, ameddig hazánk teljes mértékben nem tesz eleget a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak – durván megsérti az unió alapvető szerződéseit. A lojális együttműködés elve éppen arról szól, hogy a különböző kérdéseket nem kapcsolják össze egymással. A globális minimumadónak és koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére fordított uniós támogatásnak pedig semmi köze egymáshoz.
Fontos hangsúlyozni – folytatta –, hogy a globális minimumadó jelenlegi formájában az Egyesült Államoknak jó lehet, Európának, s azon belül a közép-európai régiónak azonban biztosan nem.
A megállapodás elfogadásával ugyanis hazánk azt adóelőnyt veszítené el, amit a Magyarországon fizetendő alacsonyabb adók jelentenek a nemzetközi befektetéseknél vagy az országba irányuló beruházásoknál. A gond tehát az, hogy ami az eredeti célja volt a globális minimumadónak, azaz, hogy a nagy techcégeket megadózhassuk, pillanatnyilag nem része a megegyezésnek – mutatott rá.
A miniszter szerint az Egyesült Államoknak az a lépése is, hogy felmondta a hazánkkal kötött kettős adóztatásról szóló szerződést a nyomásgyakorlás egyik eszköze arra, hogy hazánk fogadja el a globális minimumadót.
A most felmondandó egyezmény egyébként 2024 januárjáig hatályban marad, tehát a következő másfél évben az amerikaiak azt szeretnénk elérni, hogy Magyarország fogadja el a globális minimumadót, ők pedig ratifikálják a 2010-es megállapodást.
A forintárfolyam ingadozása kapcsán Gulyás Gergely megismételte:
„emögött leginkább egy hektikus világgazdasági helyzet van, ami a háború miatt állt elő, s az arra adott éles európai reakciók erősítették fel.”
Mint mondta, a történtek nemcsak a forintot, hanem az eurót is próbára teszi, ami az elmúlt húsz évben a dollárhoz képest még soha nem volt ilyen gyenge. A kormány ugyanakkor mindent megtett annak érdekében, hogy a körülményekhez képest a helyzet normalizálódjon. – A magyar költségvetés stabil és kiegyensúlyozott, a hiány csökkenő. A magyar reálgazdaság jó állapotban van, az idei növekedés öt százalék körül vagy afölött is lehet. Tehát a történteknek magyar gazdasági alapja nincsen, ha csak az nem, hogy bár Magyarországon az államadósság csökkent az elmúlt évtizedben, de még mindig magasabb, mint a régió többi országában – magyarázta a miniszter.
A tárcavezető végül az egyre fokozódó migrációs nyomásra is figyelmeztetett.
Szavai szerint rendkívül komoly, a 2015-ös vagy annál rosszabb migrációs helyzetre kell felkészülni. Magyarország pedig csak akkor tudja elkerülni azt, ha mindenki számára világossá teszi, hogy a déli határon keresztül nincs átjárás. Ehhez pedig nem elég a kerítés, hanem a kerítést és a határt is meg kell védeni. Épp ezért hozzák létre a határvadászegységeket is, amelyek szükség esetén erővel is megvédik a magyar határt. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi helyzet nem tűr halasztást, a toborzásuk még júliusban elindul – derült ki.
(Magyar Nemzet)