A kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen, ezért döntött arról, hogy a kamatstopot kiterjeszti a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hiteleire, meghosszabbítja a Széchenyi kártya hitelprogramot és gyármentő programot is hirdet
– közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton a kormányinfón.
Európában és Magyarországon is szankciós infláció van, szankciós felárat kell fizetni az energiáért, ami megjelenik a szállítási költségekben és ezáltal az élelmiszerárakban is, és súlyosan befolyásolja negatív irányba a magyar családok mindennapjait – fejtette ki a miniszter.
Közölte: a kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen.
Emlékeztetett, már korábban döntöttek az árstopok fenntartásáról, a szerdai kormányülésen pedig további három döntést hoztak: a Magyar Kereskedelmi és Iparkarama és a Vállakozók Országos Szövetsége kérésére kiterjesztik kamatstopot kkv-k hiteleire is. Meghosszabbítják a Széchenyi kártya hitelprogramját, és gyármentő programot is hirdetnek.
Az intézkedések részleteiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számolt be, hangsúlyozva, hogy szankciós infláció ellen küzdenek, de úgy, hogy közben a recessziót is igyekeznek elkerülni.
Elmondta: november 15-től vezetik be a kamatstopot a kis- és közepes vállalkozások hiteleire. A június 28-i szintre viszik vissza a kamatokat visszamenőleg is, és jövő júliusig lesz életben a kamatstop – magyarázta.
Kifejtette: június 28-án 7,77 százalék volt a bankközi kamatláb, ma ez 16,69 százalék, de visszakerül a június 28-i szintre. A kkv-k esetében körülbelül 60 százaléka a hitelállománynak támogatott hitel, de 40-45 százalék változó kamatozású hitel – mutatott rá. Hozzátette: ennek állománya megközelíti a 2000 milliárdot, és közel 60 ezer kkv érintett.
Megjegyezte:
a részletszabályok hamar meg fognak jelenni a közlönyben.
A tárcavezető második intézkedésként említette, hogy a Széchenyi kártya kamata január 1-jéig 3,5 százalék, utána 5 százalékra emelkedik, az érintett termékek körét pedig szűkítették, áramvonalasították.
Elmondta: „nagyon fontos az, hogy a kamattámogatást ki fogjuk fizetni”, és „az 5 százalékot tudjuk garantálni”.
Nagy Márton kitért rá: harmadik lépésként elkezdenek gondolkodni azon, hogy a bankadót ne csak fiskális eszközként használják, hanem gazdasági ösztönzőként is, és a bankadó részévé tegyék a hitelezési aktivitási kérdéskört. „Tehát aki hitelez, az kevesebb bankadót fizet, aki pedig nem hitelez, az többet fizet” – magyarázta. Hozzáfűzte: a jövő héttől kezdenek el dolgozni ezen a programon.
A kamatstopra vonatkozó kérdésre válaszolva Nagy Márton hangsúlyozta, ez a lépés a moratórium alternatívája, „vagy kamatplafont alkalmazhatunk, vagy moratóriumot”. Ez egy sokkal célzottabb beavatkozás; ott avatkozunk be, ahol szükség van rá – fogalmazott, majd jelezte, a probléma a változó kamatozású termékeknél van, a cél pedig az, hogy „ne kapjon még egy költségsokkot a kis-középvállalkozói szektor”.
Elmondta azt is: a Széchenyi-kártya kamatait félévekre határozzák meg, azaz január elsejétől június végéig lehet felvenni ezeken a kamatokon a hiteleket; a most bejelentett szint „nagyon-nagyon kedvező kamatlábnak tekinthető”. A miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy miközben Németország recesszióba eshet, Magyarországot növekedési pályán lehet tartani.
Gulyás Gergely a héten tartott európai uniós csúcstalálkozó eredményeit úgy értékelte: sikerült megvédeni mindazt, ami az országnak fontos, ha pedig a döntések következtében csökken a gáz ára, annak előnyeit Magyarország is élvezni fogja.
Kifejtette: a csúcs előtt, az Európai Bizottság javaslata alapján az a veszély fenyegetett, hogy nem jutunk elegendő gázhoz, mivel a Magyarország számára kulcsfontosságú, Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződéseket lehetetlenítette volna el az ársapka.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy az uniós döntések hozzájárulnak az árak mérsékléséhez. Eredményesnek értékelte az uniós csúcstalálkozót, amely hozzájárulhat „a valóságtól elrugaszkodott energiaárak normalizálódásához”.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely hangsúlyozta, az elmúlt hónapokban sokszor mondta el a magyar kormány, hogy nem csupán az áremelkedés a probléma, hanem az is, hogy olyanokkal versenyzünk globálisan, akik hozzánk képest töredékáron kapják a nyersanyagot, például az Amerikai Egysült Államokkal.