A francia parlament megkezdte annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. Az intézkedéssel a kormány célja, hogy a gyorsan terjedő omikron variánssal szemben nyomást gyakoroljon arra a csaknem 5 millió állampolgárra, aki még nem kérte a koronavírus elleni oltást.
A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben. Január 15-től – a törvénytervezet értelmében – ezekre a helyekre kizárólag az oltás mindhárom adagjával rendelkezők léphetnek be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig ezeket a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.
A törvény azt is elő fogja írni, hogy február 15-től a második védőoltást követően legkésőbb négy hónappal mindenkinek meg kell kapnia az emlékeztető oltást is, különben az oltási igazolás érvényét veszti. A betegségen történt átesés egyetlen oltási adagnak felel meg az igazolásban.
A javaslat a védettségi igazolással történő visszaéléseket a korábbiaknál szigorúbban bünteti, akár öt év szabadságvesztés és 75 ezer eurós pénzbírság is kiszabható a csalókra.
Jóllehet a javaslatot a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldal nem támogatja, a kormánypárt a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták támogatásával várhatóan elfogadja.
Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint a kormány „a tudományt és a felelősséget” választotta, miután a naponta diagnosztizált új fertőzöttek száma a múlt héten többször is meghaladta a 200 ezret, az elmúlt hét napban a napi átlag pedig 160 ezer volt.
Kórházban jelenleg 19 ezer fertőzöttet ápolnak, intenzív osztályon 3500-an vannak. Mindkét szám fele annyi, mint az előző járványhullámok tetőzésekor, s a kormány továbbra is abban bízik, hogy a magas átoltottságnak köszönhetően elkerülhető lesz az egészségügyi ellátórendszer lebénulása. Az oltásra jogosultak több mint 91 százaléka már felvette az oltás legalább első adagját, 50 százalékuk már a harmadik adagot is megkapta, a teljes lakosságra vetítve 78 százalékos az átoltottság.
Hétfőtől kezdve a maszkviselés a nyilvános helyeken, a tömegközlekedési járműveken, vasúton, repülőn és taxikban 6 éves kortól kötelező, a korábbi 11 év helyett. A fertőzöttek és a kontaktszemélyek számára viszont bizonyos feltételek mellett enyhülnek a karanténkövetelmények.
A vírussal fertőzött, teljesen beoltott embereknek csak hét napig kell izolálniuk magukat, a karantén hossza pedig öt napra csökkenhet azoknál, akiknél negatív a teszteredmény. A nem teljesen beoltottaknak (egy vagy két adag után) továbbra is tíz napig kell elkülönülniük, hasonlóan az oltatlanokhoz, de negatív teszt esetén az időtartam hét napra csökkenhet.
A kontaktszemélyek közül a teljesen beoltott embereknek nem kell karanténba vonulniuk, de a fertőzött személlyel történt érintkezést követő négy napban háromszor kell magukat tesztelniük. A szűrés mindenki számára ingyenes a gyógyszertárakban. Minden más kontaktszemélynek hét napra karanténba kell vonulnia és kizárólag negatív teszt esetén hagyható el a karantén.
Az éttermek és a kávéházak hétfőtől január 23-ig csakis ülő vendégeket szolgálhatnak ki, az étel- és italfogyasztás a vonatokon, a belföldi repülőjáratokon, a mozikban, színházakban és a tömegközlekedésen nem engedélyezett. Sport és kulturális események zárt térben maximum kétezer, szabadtéren pedig maximum ötezer résztvevővel rendezhetők.