Belföld Kiemelt

Fradi Capo: Soha többé Gyurcsány és sleppje

A tévészékház ostromára emlékezett…

A Ferencváros táborának vezetője emlékezett meg a 15 évvel ezelőtti „tévészékház ostromról” és az azt követő időszak utcai harcairól, amely során a különböző magyar táborok együtt harcoltok a Gyurcsány rezsim ellen.

„Újpesti és fradista huligánok közösen ostromolták a székházat, az újpestiek a Sopron-Újpest meccsről egyenesen a Szabadság térre mentek. A szurkolókat egyébként különösen nehéz megszólaltatni, legtöbbjük rövid úton hajtja el a nem a szájízük szerinti sajtóterméktől érdeklődő újságírókat. Az Ekho tévén kedd hajnalban egy ostromló úgy nyilatkozott: Ez forradalom, mert olyan még nem volt, hogy újpestiek és fradisták együtt harcoljanak. A helyszínt megjárt munkatársunk szerint a Szabadság téri szovjet emlékművet előszörre percekig tartó „Hajrá Újpest!” skandálás kíséretében ostromolta meg a tömeg.” Táboronként tíz ember irányította a tömeget, tudták, mikor kell visszavonulni, minden rendőrattak után perceken belül rendezték a soraikat”.-szóltak a hírek.

Erre emlékezett vissza most a Fradi Capoja:

Olvasgatva itt a 15 évvel ezelőtti eseményekről, eszembe jutott néhány dolog.
“Elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon.”
15 éve hallhatta először a nyilvánosság az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szavait.
15 éve ostromolta meg a feldühödött tömeg az MTV-székházat és 15 éve kezdődtek az emlékezetes “őszi utcai események”.
Néhány gondolat az akkor 16 esztendős énem szemszögéből…
A beszéd kiszivárgását és az azt követő időszakot azt hiszem, illetve azt akarom hinni, sokan soha nem felejtjük el, és azt hiszem nem is szabad elfelejtenünk!
Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell!
A magyar nép őszinte felháborodására, fellázadására, a szurkolói társadalom összefogására, a teljes nemzeti oldal összefogására, utcára vonulására, megmozdulására.
A rendőrterrorra, a szemkilövetésre, a vízágyukra, lovasrohamokra, viperákra, a fejmagasságban kilőtt, tiltott könnygáz gránátokra, a brutális erőszakra a magyar nép ellen, korra vagy nemre való tekintet nélkül.
Részletekbe nem mennék bele, akik akkoriban rendszeresen az utcán voltak, mint én is forrófejű hazáját szerető fiatalként, biztos vagyok benne, hogy pontosan emlékeznek.
Emlékszem, hogy őszinte meggyőződéssel indultunk el minden alkalommal, a hazánkért.
Emlékszem, hogy magam mellett láttam fradista társaim mellett, lila/piros/kék sálas srácokat az utcán, de akkor először senkit sem érdekelt “milyen színű a másik”.
A magyar szurkolói társadalomban fontosabb lett akkor egy időre valami, egységesek voltunk.
Emlékszem az akkori rendőri vezetés gyomorforgató húzásaira, kommunikációjára.
Emlékszem, ahogy minden egyes magyar bajnokin, így a Ferencváros táborában is rendszerint zúgott a “Gyurcsány Takarodj!”.
Emlékszem, hogy előrehozott választásokat követeltünk a lelátón is.
Emlékszem a gusztustalan rendőri vegzálásra minden meccsen, főleg a székház után Nyíregyháza idegenben…
Emlékszem, hogy minden nemzeti gondolkodású magyar, egy emberként Gyurcsány Ferenc VÉGLEGES TÁVOZÁSÁT követelte az egész közéletből!!
Ez a dolog akkor, abban az időben végérvényesen belém égett.
Ezek mind nagyban meghatározták a további életem, életszemléletem.
Teljes mértékben abszurd módon, 15 év után ott tartunk, hogy erre újra emlékezni és emlékeztetni kell!
SOHA TÖBBÉ Gyurcsány és sleppje!!

 

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább