Külföld

Finnország és Svédország miatt éleződik a feszültség a NATO és Oroszország között

A diplomácia terén sem csökken a feszültség. Szerdán Kijevbe látogatott az észt, a lett, a litván és a lengyel államfő. Eredetileg a német elnök is utazott volna, ám az ukránok jelezték: nem látják szívesen a német vezetőt, ők inkább a kancellárral tárgyalnának. Közben az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a háború miatt tovább bővülhet a NATO. Erre az oroszok reagáltak hevesen – számolt be róla az M1 Híradó.

Közös képen mutatta meg az észt, a lett, a litván és a lengyel államfő hogyan indulnak Rzeszów-i vasútállomásról Kijev felé.

Megmutatták azt is, ahogy megérkeztek, golyóálló mellényben. A cél egyértelmű: újabb pénzügyi és katonai segítséget akarnak vinni Ukrajnának.

Eredetileg velük utazott volna a német elnök is. De az ő útját lemondták, ami elég nagy diplomáciai feszültséget okozott Németországban.

„Kollégám és barátom Andrzej Duda lengyel elnök javasolta a napokban, hogy a lett litván és észt elnökkel együtt mi is menjünk el Kijevbe, hogy egy erős üzenetet küldjünk az európai szolidaritásról Ukrajnának. Kész voltam az indulásra, de láthatóan nem láttak volna szívesen” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier német elnök.

Az ukránok egy részről jelezték, hogy az államfőt nem tartják megfelelő partnernek, mivel pusztán ceremoniális tisztséget tölt be. Ők inkább a német kancellárt várták volna. És magyarázatot várnak arra is, hogy Olaf Scholz miért akadályozza a német fegyverszállításokat Ukrajnába. Az ukránok más részről Frank-Walter Steinmeier tartják a háború egyik fő felelősének is, hiszen külügyminiszterként jó kapcsolatot ápolt Oroszországgal. A német államfőt azt állítja: ezt azóta megbánta.

A német kormány barátságtalan lépésnek tartja Kijev döntését. Olaf Scholz azonban nem készül Kijevbe – német sajtóértesülések szerint ugyanis a német kormányban nincs egység Ukrajna ügyében.

Az ukrán elnök viszont egyértelműen megüzente, mit várna Németországtól: elsősorban fegyvert, és azt, hogy támogassa a Moszkva elleni szankciókat.

„Azért van szükség a szankciókra, mert csak így kényszeríthetjük Oroszországot békekötésre. Szükség van arra, hogy szankció alá vonják az összes orosz bankot – nem csak egyeseket – és szükség van a teljes olaj- és gázembargóra is” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij, aki ezúttal az észt parlament képviselői előtt beszélt.

Az olaj- és a gázembargó továbbra sincs terítéken. Ami azonban a fegyvereket illeti, Ukrajna egyre többre számíthat. Az Egyesült Államok újabb katonai segélyről döntött, ennek keretében már harci helikopterek és önjáró nehézlövegek is napokon belül az ukrán hadsereghez kerülhetnek.

Bár hivatalosan nem erősítették meg, de utaltak arra, hogy már Ukrajnában van a lengyel hadsereg legalább száz szovjet gyártmányú harckocsija, és az Egyesült Államok beleegyezett abba is, hogy a szlovák légierő gépeit is Ukrajna rendelkezésére bocsássák.

Közben egyre nyilvánvalóbb, hogy a háború hatására a NATO hamarosan tovább erősödhet.

„A NATO egy olyan szervezet, amelyben jelentős döntések születnek a mi biztonságunkról is. Fontos része az európai biztonsági rendszernek” – indokolta Sanna Marin finn miniszterelnök, hogy miért adják be hamarosan csatlakozási kérelmüket az észak-atlanti szövetséghez.

„Mindezt azért tesszük, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez mindennek az oka. Az oroszok a rossz fiúk, rossz dolgokat tesznek, és nekünk erre valahogy reagálnunk kell” – mondta Peter Hultquist svéd védelmi miniszter.

Mindkét északi ország jelentős hadsereggel rendelkezik, Svédország hadiipara is jelentős. Oroszország már jelezte, barátságtalan lépésnek tekinti a NATO bővítését, és egyes hírek szerint az orosz hadsereg megerősítette állásait a finn határon.

Az orosz elnök azt üzente: a barátságtalan lépésekre megvannak a válaszlépéseik.

„Az orosz olajra, gázra, szénre itthon is van kereslet, fel tudjuk dolgozni, és el tudjuk adni. A világon mindenütt van kereslet energiahordozókra, azokat más országoknak is el tudjuk adni” – jelezte beszédében Vlagyimir Putyin.

Hozzátette: az eddigi szankciók ugyan okoznak nehézségeket az országának, de ezeken hamar túl tud majd lépni az orosz gazdaság.

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább