Belföld

Felsült a baloldal, talán ezren sem voltak

olvasási idő:2 perc, 24 másodperc

Látványosan gyengére sikerült a baloldali pártok mozgósítása a közös miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter október 23-ai kampányrendezvényére. Az eseményen a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb pár ezren vettek részt, eksztatikus, csodaváró hangulatnak pedig nyoma sem volt.

 

Tagságuk, szimpatizánsaik helyett leginkább zászlóikat küldték a baloldali pártok az Egységben a szabad Magyarországért! címmel meghirdettek közös nagygyűlésükre, amelynek fő attrakciója miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter felszólalása volt. Mintha csak azt üzenték volna a pártonkívüliségét hangoztató Hódmezővásárhely polgármesterének: Péter, lássuk,magadtól mire vagy képes?

 

Ez kis is derült: a négy órás kezdés előtt negyed órával alig pár százan jelentek meg a Dózsa György-Andrássy út sarkán felállított színpadnál, és bár később javult az arány, a résztvevők száma a legnagyobb jóindulattal is pár ezerre volt tehető.

 

Tény: a látvány enyhén szólva sem fejezete ki a baloldal által történelminek nevezett előválasztás állítólagos, közel egymilliós mozgósító erejét, a rendezvényen pedig nyoma sem volt eksztatikus, csodaváró hangulatnak. Beszédes volt az is, hogy az eseményen most nem voltak láthatók a baloldal vezető politikusai, emblematikus közéleti figurái.

A láthatóan és hallhatóan fáradt Jordán Tamás színész-rendezőn kívül kizárólag a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjei szólaltak fel a nagygyűlésen, ahol csupán érintőlegesen esett szó október 23-ról. Elsőként a korábban Dovrev Klárát támogató Jakab Péter beszélt, aki szokás szerint börtönnel fenyegette Orbán Viktort. Láthatóan felszabadult az előválasztáson csúfos kudarcot valló, így pártelnökségét is elbukó Fekete-Győr András, aki az ellenzék gyökeres megújulásáról és egy esetleges kétharmados győzelemről beszélt.

 

Kacarászva lépett a színpadra a rendezvény legrövidebb szónoklatát tartó Dobrev Klára, aki az összefogás fontosságát hangsúlyozva újra azt emelte ki, hogy a baloldal legerősebb pártja a DK, amely ennek „felelősségével” jár el a jövőben.

 

Meglepő módon az egyik legnagyobb ovációt az előválasztást feladó és Márki-Zay Péter javára visszalépő Karácsony Gergely kapta. Minderről a főpolgármester meglehetősen önellentmondásosan beszélt, egyszerre azt állítva, hogy igazából nem volt kedve az egészhez, majd azt hangoztatva, hogy hazafiként valódi áldozathozatal volt részéről a visszalépés. Szavai szerint most születik meg a negyedik köztársaság, és most születik meg az a demokrata egység, ami Magyarországot újra közös hazánkká teszi.

 

Végül következett a fő attrakció, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor kihívója,  Márky-Zay Péter, aki ugyancsak a negyedik köztársaság születését emlegette. – De mi történt 1956. október 23-án? A magyarok megunták az orosz befolyást, a buta vezetőket, a lehallgatást, megfigyelést, a koncepciós pereket, a gyűlöletkampányokat és a propagandát. Ebből a pártállamból lett elege 1956-ban a magyaroknak, és ebből lett nekünk elegünk most – jelentette ki Márky-Zay, aki ezt követően a szokásos paneleket hangoztatta elszámoltatásról, alkotmányozásról, a sajtószabadság visszaállításáról, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról.

 

– Egyetlen kérdés van, Fidesz vagy nem Fidesz. Abból a gödörből, amelybe Orbán Viktor vezette az országot, egyetlen irányban van kiút, nem jobbra, nem balra, hanem csak felfelé – zárta beszédét Márky-Zay Péter.

Szavai után a megjelentek békésen szétszéledtek. Felfelé senki sem vette az irányt.

 

 

 

 

 

 

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább