Az eljárás során a két politikus nem tagadta, hogy dobáltak a tüntetésen, de azt már vitatták, hogy füstgránátokat dobtak volna a rendőrök felé. A bíróság előtt korábban a Momentum volt elnöke nevetségesnek nevezte az ügyészség vádját és kijelentette, hogy nem követett el bűncselekményt, magatartása nem volt erőszakos és nem akadályozta a rendőrök munkáját.
A május elején megtartott perbeszédek során az eljáró ügyész Szarvas Koppány Bendegúzra letöltendő, míg Fekete-Győr Andrásra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védelem a vádlottak felmentését.
A pénteken kihirdetett ítéletben
Ezért a bíróság két év börtönre ítélte a vádlottat, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztette.
Fekete-Győr Andrást ugyanakkor a bíróság felmentette a társtettesként, csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádja alól. Az eljáró bíró, Németh Leona az indoklás során elmondta, hogy az eljárás során mindkét vádlott elismerte cselekedetét, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szándékuk nem irányult a rendőrség akadályozására illetve sérülés okozására.
A bíróság a bizonyítás során elsősorban a tüntetésről készült kamerafelvételeket elemezte, amelyek egyértelmű bizonyítékként szolgáltak, egyebek mellett arra vonatkozóan, hogy a per tárgyává tett demonstrációkon a tüntető tömeg a Parlament épületét védő rendőrsorfal ellen fordult.
A bíróság külön vizsgálta a vádlottak által eldobott pirotechnikai eszközök milyenségét és hatásait. Ennek kapcsán ugyanakkor azt állapította meg, hogy a füstgránátok hatásai nem voltak jelentősek. Ezzel együtt Szarvas Koppány Bendegúz terhére nem csak ezt, hanem más cselekedeteket is felrótt az ügyészség. A bíróság szerint pedig
a vádlott megvalósította a hivatalos személy elleni erőszakot. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, és a ténybeli beismerést, valamint a büntetlen előéletet, ugyanakkor súlyosítóként a kitartó jellegű cselekedetet.
Az első fokú ítélet ellen az ügyészség az ítélet megalapozatlansága, Szarvas Koppány Bendegúz esetében a büntetés súlyosítása miatt jelentette be fellebbezést, míg Fekete-Győr esetében a bűnösség megállapítása érdekében. A vádlottak ugyanakkor három napi gondolkodást kértek. (Mandiner)