Az észt parlament elfogadott egy törvényt, amely az ország legnagyobb keresztény felekezetét támadja meg.
A törvényjavaslat megtiltja a vallási csoportoknak, hogy kapcsolatba lépjenek olyan külföldi szervezetekkel, amelyek biztonsági fenyegetést jelentenek, és széles körben úgy tekintik, hogy az orosz ortodox egyházat célozza meg. A törvényhozók először áprilisban hagyták jóvá, de Alar Karis elnök kétszer is megtagadta az aláírását, alkotmányellenesnek minősítve azt.
Szerdán a parlament ismét elfogadta a törvényt, 63 szavazattal mellette és 15 ellene. Karisnak most vagy ki kell hirdetnie a törvényt, vagy a Legfelsőbb Bírósághoz kell utalnia azzal a javaslattal, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek.
A törvény a moszkvai patriarchátusnak az orosz katonai művelet támogatását követi – számolt be az észt ERR hírügynökség. Az észt ortodox egyház, amely a közelmúltig Moszkva fennhatósága alatt állt, azt állítja, hogy kapcsolata nem jelent fenyegetést. Tavaly módosította alapító okiratát, hogy ne említsen a patriarchátust, de a kritikusok szerint ez nem volt elég.
A törvényjavaslatot kezdeményező volt belügyminiszter, Lauri Laanemets azzal fenyegetőzött, hogy bezárja azokat a kolostorokat, amelyek nem hajlandók megszakítani kapcsolataikat, és terrorista szervezetnek minősíti az Orosz Ortodox Egyházat.
Az Orosz Ortodox Egyház a törvényt az EU-tagállamban élő 250 000 ortodox hívővel szembeni diszkriminációnak minősítette, Moszkva pedig „jogi nihilizmussal” vádolta Tallinnt. Az észt lakosság körülbelül 16%-a ortodoxnak, 8%-a pedig lutheránusnak vallja magát. Az orosz anyanyelvűek a lakosság körülbelül 27%-át teszik ki.
