Sport

“Elment az utolsó…” – Hat éve hagyott itt minket Buzánszky Jenő

olvasási idő:1 perc, 52 másodperc

Hat évvel ezelőtt, életének 90. évében hunyt el Buzánszky Jenő, a nemzet sportolója, olimpiai bajnok (1952), világbajnoki ezüstérmes (1954) labdarúgó. Grosics Gyula 2014-es halála után ő volt a legendás Aranycsapat kezdő tizenegyének utolsó élő tagja.

Zseniális jobbhátvéd volt, egyben rendkívüli, jó kedélyű, csupa szív ember. Újdombóváron született 1925-ben, s onnan indult, hogy meghódítsa a világot. 21 évesen Pécsre került, majd átigazolt Dorogra. Összesen 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt. 1947-ben még csatárként mutatkozott be, állítólag nem is rosszul: fél idény alatt 10 gólt rúgott. Hivatalos bajnoki mérkőzéseken később 25-ször talált a hálóba. Mivel a klub bekkjei kiöregedtek, edzője a jobbhátvéd posztjára vezényelte át. S bár kezdetben nem örült neki, ezen a poszton tett szert hírnévre az egész világon. Hátvédként is sokszor tört előre, az ellentámadásokból is kivette a részét, rendszerint jó beadásokkal fejezte be őket. Technikailag és taktikailag egyaránt érett, megbízható és korszerű hátvédjátékot mutatott. Technikai tudásán kívül gyorsaságáért dicsérik a korabeli híradások.

A 20. század kellős közepén került be a nemzeti tizenegybe, az Aranycsapat egyetlen vidéki tagjaként. 1950 és 1956 között 49 alkalommal játszott a válogatottban, s mindössze háromszor távozott vereséggel a pályáról. Kazal – ez volt a beceneve – a védelem sziklaszilárd pontja volt. 1952-ben Helsinkiben ott állt az olimpiai dobogó legtetején, játszott az évszázad mérkőzésén 1953. november 25-én a Wembley-ben az addig legyőzhetetlennek hitt Anglia ellen: a magyarok 6 : 3-ra nyertek. Ott volt az 1954-es világbajnokságon, mind az öt mérkőzésen pályára lépett. A németek ellen szerencsétlenül, 2 : 3-as vereséggel végződött és mindmáig fájó berni döntőben is játszott, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal.

Visszavonulását követően a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett, s edzőként és technikai vezetőként továbbra is a labdarúgásnak élt. Az MLSZ utánpótlás-bizottságának elnökhelyetteseként nagy érdemeket szerzett a gyermeklabdarúgók ügyének szolgálatával, a KÉSZ Labdarúgó Akadémia Új utakon programjának szakmai felügyelőjeként és védnökeként éveken át segítette az utánpótlás nevelését. A fiataloknak üzente, hogy „a futball szeretete nem elég, sok lemondás is kell a sikerhez”.

Buzánszky Jenő december 12-én került az esztergomi kórházba, és ott megoperálták. A műtét után az intenzív osztályra vitték, állapota négy nappal a beavatkozás után is kritikus volt. A rákövetkező héten másodszor is meg kellett őt műteni. A legendás labdarúgó január 11-én este nyolckor hunyt el.

Vasárnap.com nyomán – elemi.hu

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább