Belföld Kiemelt

Egyre több balliberális támadja a DK-s árnyékkormányt

A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki erősorrend élén áll a Demokratikus Koalíció, amely az ellenzéki térfélen a politikai kezdeményezést is nyíltan átvette azzal, hogy árnyékkormányt alakított. A teljes összefogás már a múlté, a DK nekikészülődött, majd „elindult” egyedül. Az ellenzéki politizálás centruma lenne, miközben a többi ellenzéki pártban hűvösen reagáltak az árnyékkormányra.

A Demokratikus Koalíció hosszú hetekig építgette a készülődés politikai kommunikációját, míg végre kiderült, hogy Dobrev Klára vezetésével egy árnyékkormány megalakítására készültek.

“Az ellenzék legnagyobb pártja, a Demokratikus Koalíció elindul, árnyékkormányt alakít, de nyitottan. Nyitottan és befogadva várunk mindenkit, aki csatlakozni akar, jöjjön bármelyik pártból” – jelentette ki Dobrev Klára.

Gyurcsány felesége, az árnyék-miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy az európai Magyarország eszméje mellett nagyon sok ellenzéki politikus elfér.

Az árnyékminiszterek megnevezésénél azonban kiderült, hogy két kivétellel a DK aktív politikusai kerültek be Dobrev Klára árnyékkormányába. Az ATV-nek adott interjújában Dobrev Klára arról beszélt, hogy voltak olyan politikusok, akikkel egyeztettek az árnyékkormánnyal kapcsolatban, de végül a pártjuk „letiltotta” őket.

Az Index által megkérdezett elemzők szerint az árnyékkormány-alakítással a DK az ellenzék „élére állt”, illetve „lépéskényszerbe hozta” a többi ellenzéki pártot. A DK kommunikációját erősíti, hogy az április 3-i országgyűlési választások óta készült közvélemény-kutatások többnyire azt mérték, hogy ők a legerősebbek az ellenzékben (a teljes népességben 11 százalékon, a biztos szavazó pártot választók között 17 százalék körül állnak).

Legutóbb az IDEA Intézet szeptember elején készített reprezentatív kutatásából kiderült (a Demokratikus Koalíció külön megrendelésére került a felmérésbe az árnyékkormányt érintő kérdésblokk): az ellenzéki szavazók majdnem háromnegyede véli úgy, hogy egy árnyékkormány segítségével az ellenzék fel tudja mutatni alternatív válságkezelő programját. A legnagyobb arányban a DK és a Momentum támogatói látnák hasznát az ellenzéki árnyékkormány létrehozásának, de a jobbikos és MSZP-s szavazók is bőven több mint 50 százaléka ért egyet azzal, hogy az ellenzék képes lehet így egy alternatív program felmutatására.

Megjelent az árnyékkormány kihívója, akik kiállnak a fényre: a “tiszták koalíciója”

A kutatásból az is kiderült: a megkérdezett ellenzékiek csupán 43 százaléka tartja a legalkalmasabbnak Dobrev Klárát arra, hogy a jelenlegi gazdasági válságot kezelje. A politikusok közül Márki-Zay Péter zárt a második helyen tíz százalékkal.

Az ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje szerint Dobrev Klára árnyékkormány-alakításával a DK „az ellenzékiséget szeretné kisajátítani”, és a kérdés az, hogy „ezt a Fidesz leváltása vagy hatalmon tartása érdekében teszi”. A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) közölte: nem kívánnak Orbán Viktor árnyékában dolgozni, ezért „ki fognak állni a fényre” a tiszták koalíciójával.

Bár már többször felmerült, hogy Márki-Zay Péter pártot alapít, vagy az MMM alakul azzá, a hódmezővásárhelyi polgármester mögött továbbra sincs párt, így – a DK-s árnyékkormánnyal ellentétben – nem is mérhető, hogy az egyelőre csak közleményben belengetett „tiszták koalíciójának” mekkora lenne a támogatottsága.
Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című műsorában hangsúlyozta: az alternatívához politikai erő kell, az erőt pedig a szavazók adják.

Momentum: A DK egy kisebbség, amely nem fog kormányt váltani

Márki-Zay Péternél visszafogottabban, de a többi ellenzéki pártban is hűvösen reagáltak a DK árnyékkormányára. Donáth Anna európai parlamenti képviselő, a Momentum korábbi elnöke az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott: Magyarország következő kormánya nem ma és nem holnap fog felállni, ezért a tagjairól sem most fog döntés születni. Az ellenzéki politikus hozzátette: legyen bármilyen erős, egy kisebbség nem fog kormányt váltani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy április 3-án világos üzenetet kaptak az ellenzéki pártok: nem áll választói többség a jelenlegi ellenzék mellett.

“Nem tartották sem elég hitelesnek, sem elég meggyőzőnek ezt az alternatívát. A többség támogatása nélkül pedig csak a vesztesek között lehet valaki a legerősebb”

– fogalmazott Donáth Anna, aki arra is kitért, hogy az ellenzéknek meg kell újulni szellemileg, szervezetileg és a politikusok szintjén is.

Szintén a DK-s árnyékkormányra reagálva Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és frakcióvezetője a Facebook-oldalán azt írta: „Nem árnyékkormányra van szükség, hanem kormányváltás után valódira.” Az ATV-ben pedig arról beszélt, hogy az árnyékkormány bejelentése megbontja az ellenzéket, miközben a választók túlnyomó része azt szeretné, hogy az ellenzéki pártok valamifajta együttműködésben dolgozzanak tovább.

MSZP: a DK-s árnyékkormány bezárkózás, amely nem a válságkezelést helyezi előtérbe, hanem a hatalmat

Árnyékkormánya bemutatásán Dobrev Klára az MSZP kazincbarcikai polgármesterét, Szitka Pétert nevezte meg a vidéki önkormányzati ügyekért felelős főtanácsadónak. A városvezető az MSZP oldalán úgy szerepel, hogy ő a párt Kazincbarcika és környékének szocialista elnöke. Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét az Index megkérdezte, hogy Szitka Péter kapott-e engedélyt a szocialista párttól arra, hogy feladatot vállaljon Dobrev Klára árnyékkormányában.

“Szitka Péter nem tagja az árnyékkormánynak. Nem miniszter, hanem tanácsadó. Innentől kezdve az MSZP csak tudomásul veszi, hogy még mindig a szocialista vidéki polgármesterek azok, akik a legnagyobb tudással rendelkeznek. Tanácsaikra szükségük van másoknak is”

– jelentette ki Kunhalmi Ágnes az Indexnek. Azt is elmondta, hogy Szitka Péter eddig is adott tanácsokat az ellenzéki pártoknak, más pártok képviselőinek, illetve polgármestereinek, és nagyon szívesen áll ezután is mások rendelkezésére. Szitka egyébként a Facebook-oldalán is úgy fogalmazott, hogy nem DK-tag.

Kunhalmi Ágnes nem tud róla, hogy az MSZP-ből másokat is megkeresett volna a Demokratikus Koalíció, hogy vállaljanak részt az árnyékkormányzásban. Arról azonban van tudomása, hogy más pártok politikusaival felvette a kapcsolatot a DK, de egy esetben sem történt hivatalos megkeresés az adott párt vezetősége felé.

„Az látszik, hogy a DK-nak személyek kellenek, de a pártok nem. A kezdeményezésük ugyanis egy DK-s árnyékkormány. A megkeresettek nem véletlenül nem vállalták, mert akkor nem lett volna más választásuk, mint hogy távozzanak saját pártjukból, de jelenleg sehol sincs kettős tagság” – tette hozzá az MSZP társelnöke.

Egyelőre nem látja úgy, hogy a Demokratikus Koalíció kezdeményezése megváltoztatná az ellenzéki térfél dinamikáját. Kunhalmi Ágnes kifejtette: egypárti árnyékkormányról van szó, amely nem fogja át az egész ellenzéki szavazótábort, és nem is reagál annak összigényére. Emellett nem vázol fel rövid távon egy válságkezelő alternatív programot, hosszú távon pedig egy növekedést szolgáló baloldali, szociáldemokrata gazdaságpolitikát sem. Az MSZP társelnöke azt mondta: pártja azonban pontosan erre törekszik, és ehhez tudnak majd később viszonyulni a zöldpártok (LMP, Párbeszéd), illetve a liberálisok is, „mert csak ennek van értelme”.

Kunhalmi Ágnes kiemelte: ha valóban azt feltételezzük, amit a DK, hogy holnap belebukhat a válságba az Orbán-kormány, akkor most nem arra van szükség, hogy egy párt magába zárkózzon, hanem arra, hogy az országgal foglalkozzon, és konkrét alternatív programot nyújtson a jelenlegi válságra. Az MSZP ezért állt elő a rezsiSTOP programjával, és ezért járják az országot is. Dobrev Klára árnyékkormányáról az MSZP társelnöke úgy fogalmazott: az nem a válságkezelést helyezi előtérbe, hanem személyekre, technológiára és hatalmi kérdésekre koncentrál, ez pedig egyelőre bezárkózást, nem pedig egy holnap megvalósítható programot jelent.

LMP: az árnyékkormány még korai

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke az Indexnek elismerte, hogy pozíciót ajánlottak neki a DK árnyékkormányában. Arra a kérdésre, hogy melyiket, a zöldpárti politikus az válaszolta: „Gondolom, kitalálható.” Árnyékkormányának bemutatásán Dobrev Klára a DK-s Oláh Lajost nevezte meg környezetvédelmi és klímaügyi árnyékminiszternek.

Schmuck Erzsébet az árnyékkormánnyal kapcsolatban azt mondta: az LMP álláspontja, hogy ez még korai, energiaválság van, és inkább azzal foglalkoznak, hogyan lehet a válságot zöldoldalról, zöldpolitikával megoldani és kezelni. Azzal a vonatkozással nem foglalkoztak, hogy a DK kezdeményezése hogyan hathat az ellenzéki térfél erőviszonyaira.

Jobbik: árnyék helyett fény kell, ez „egy virtigli baloldali alternatíva”

A Jobbik szerint a magyar társadalomnak leginkább fényre, felelős, megfontolt, átgondolt válságkezelő intézkedésekre van szüksége, nem pedig árnyékra.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke az Indexnek azt mondta: nem tud róla, hogy jobbikos politikusokat keresett volna a DK az árnyékkormányába, de furcsának is tartaná, hiszen „az egy virtigli baloldali alternatíva”, ebbe pedig a Jobbik nem fér bele.

A Jobbik elnöke nem hiszi, hogy neki értékelnie kellene a DK lépéseit, „minden politikai párt azt csinál, amit akar”, ugyanakkor úgy fogalmazott:

“Egy rég nem látott gazdasági válság idején elkezdeni a vetélkedést, hogy a vakok között ki a félszemű király, nem biztos, hogy előremutató.”

Gyöngyösi Márton abban sem biztos, hogy az ellenzéki szavazók szemében a DK-s árnyékkormány, az egy pozitív kezdeményezés. A Jobbik elnöke szerint most minden ellenzéki pártnak azon kellene dolgoznia, hogy a sűrűsödő problémákra milyen alternatívát és megoldásokat tudna kínálni, és hogyan tudná segíteni a magyar embereket „a politikai kiszorítósdi helyett”.

Az ellenzéki pártelnök kifejtette: április 3-án világosan kiderült, hogy ki mennyit ér, hány százalékon van, ezért most egy picit nevetségesnek is tartja, hogy néhány hónappal a választás után valaki már kormányzásról, kormányzati alternatíváról beszél.

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább