A dánok 2030-tól megadóztatják az állattartó gazdákat az egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után. A szarvasmarhák, disznók és juhok által légkörbe juttatott üvegházhatású gázok megadóztatásától 70 százalékos csökkenést és 2045-re klímasemlegességet remélnek.
A világon elsőként Dániában megadóztatják 2030-tól a gazdákat a szarvasmarhák, disznók és bárányok által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége alapján.
Ez lesz az első valós karbonadó a mezőgazdaságban. A dánok az intézkedéssel az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentenék 70 százalékkal 2030-ra. A lépéssel elérnék, hogy Dánia klímasemlegessé válhasson 2045-re.
Jeppe Bruus adóügyi miniszter bejelentette, hogy egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forint) kell majd fizetniük az állattartóknak, 2035-től pedig ezt 750 koronára (40 ezer forint) emelik. A 60 százalékos adójóváírások nyomán azonban a tényleges adóteher 120 dán korona (6 ezer forint) lesz tonnánként, majd 300 korona (16 ezer forint) 2035-től – idézi az Infostart a politikus bejelentését.
Egyetértésben a gazdák és a kormány
Az ENSZ adatai szerint az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős a haszonállatok révén a légkörbe bocsátott metán mennyisége.
Ez Dániában évente szarvasmarhánként mintegy 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti. A dán statisztikai hivatal 2022-es adatai azt mutatják, hogy csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az ország területén.
A kormány és az állattartó gazdák képviselői hétfőn egyeztettek a lépésről, a legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding történelmi kompromisszumról beszél, amely megalapozhatja az élelmiszeripar átrendeződését 2030 után. A kompromisszum miatt szinte borítékolható, hogy a dán parlament jóváhagyja a tervezetet.