Amint az várható volt, nem kapott bizalmat a román parlamentben a Dacian Cioloș kijelölt miniszterelnök által javasolt kormány. A kabinetet csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői és szenátorai szavazták meg. Az USR-elnök Cioloș csak az általa vezetett pártból választott miniszterjelölteket, miután a korábbi koalíciós partnerek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasították az együttműködést.
Romániában azután alakult ki kormányválság, hogy a PNL–USR–RMDSZ koalíciós kormányát vezető Florin Cîţu miniszterelnök az USR ellenkezése dacára, és a párt egyik miniszterét leváltva döntött az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről.
Az USR megvonta a bizalmat Cîţutól, miniszterelnök-cserét követelt a PNL-től, majd miután ezt nem érte el, miniszterei kiléptek a kormányból, és bizalmatlansági indítvánnyal, az ellenzék segítségével megbuktatta a kormányt.
A szerdai vitán Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy a tavaly decemberi parlamenti választások után az új kormánykoalíció stabilitást, fejlődést ígért a társadalomnak, de kilenc hónappal később már botrányok, veszekedések, széthúzások uralják a politikát. Az RMDSZ elnöke a magyar párt nevében elnézést kért választóktól a kialakult helyzetért, s mint fogalmazott: minden parlamenti pártnak ezt kellene tennie.
Miután Cioloș nem szerezte meg a képviselők és szenátorok több mint felének támogatását, elölről kezdődnek a kormányalakítási egyeztetések az elnöki hivatalban. Ha Klaus Johannis második kormányfőjelöltjét is elutasítják, az államfő feloszlathatja a parlamentet.
Szakértők szerint a bukaresti politikai instabilitás negatívan hat ki a román gazdaságra. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja a Krónika erdélyi napilapnak azt mondta, a politikai színtérről érkező bizonytalanságok rizikót jelentenek, ráadásul ezáltal kérdőjelek merülnek fel az állami adminisztráció kapacitása terén is, hogy levezényelje az uniós források lehívását és elosztását.
„A korábbi európai uniós ciklusokban sem sikerült a forrásokat teljes mértékben lehívni, most szinte kétszer akkora összeg áll rendelkezésre, tehát a korábbiaknál jóval nagyobb erőfeszítésre lesz szükség” – hangsúlyozta az elemző.
Forrás: Magyar Nemzet