A Demokratikus Koalíció és a „valódi konzervatívnak” beállított Márki-Zay kézfogója jelzi: egy újonnan felálló baloldali kabinet nem gördítene akadályokat az egyházi támogatások megkurtítása elé.
Az előválasztás végeztével nem csak az derült ki, kiket indít az ellenzéki összefogás 2022-ben az egyéni választókörzetekben, hanem az is, hogy Márki-Zay Péter személyében egy magát konzervatív-kereszténynek tartó politikus mint miniszterelnök-jelölt vezeti majd a baloldal listáját.
Az ellenzéki összefogás (DK, MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum, Jobbik) politikai konstrukciója önmagában is egymással versengő pártokat takar, amely ha hatalomra kerül, instabil kormányzást eredményezhet. Az ellenzéki pártok ideológiai távolsága (polarizációja) ugyanis elvileg igen széles, ami nem segíti a kormánypolitikák folytonosságát. És ugyancsak a vallott értékek sokszínűségéből adódik a szakpolitikai megoldási javaslatok tömkelege, amelyeket érdeksérelmek nélkül szinkronizálni nemigen lehetséges.
Nem véletlen tehát, hogy a hatpárti egyeztetések (a Márki-Zay által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalmat kihagyva) csupán egy minimumprogram kidolgozásáig jutottak el eddig. Ez a Közös Alap.
Ugyan az előválasztásokat követően az ellenzéki pártok bejelentették: a végleges kormányprogram az újdonsült jelöltjük, a hódmezővásárhelyi polgármester vezetésével készül, a fentebb említett fragmentáltság és polarizáltság miatt a szereplőknek engedniük kell, döntő befolyása miatt pedig a legerősebb szava a DK-nak lehet. Az ellenzéki összefogás színezetéből adódóan a legnagyobb visszalépést a magát konzervatívnak, kereszténynek és civilnek aposztrofáló Márki-Zaynak kell megtennie.
Egyébként a miniszterelnök-jelölt már tett erre való utalásokat kampányában:
- a Spirit FM Beszóló című műsorában arról beszélt, nem tervez konzervatív kormányzást, és azért küzdene, hogy az ellenzék 2022-es választási győzelme esetén a Gyurcsány Ferenc-vezette DK-nak legyen a legerősebb koalíciója;
- szerinte a kiszivárgott őszödi beszéd egy őszinte szembenézés volt azokkal a problémákkal, amivel 2006-ban küzdött az MSZP, és azt is mutatja, hogy „áldozatokat kell hozni, amire nyilvánvalóan nem volt mindenki örömmel hajlandó ebben a pártban, és ezért volt szükség erre a nagyon határozott és kendőzetlenül őszinte beszédre”;
- a harmadik előválasztási vitán kifejtette, „bárki is legyen Magyarország miniszterelnök-jelöltje, egy olyan közös programot fog végrehajtani, amelyben a baloldali programelemek és a zöld elemek, sőt a liberálisoknak kedves, fontos pontok is megvannak”;
- és ugyancsak ezen a fórumon jelezte: nem ő fogja összeállítani az ellenzék közös listáját.
Gyurcsány Ferenc és a szövetségesei az egyházak ellen ágálnak
„Teljesen egyértelmű, hogy olyat épeszű ember nem mondhat, hogy bárki feloldja a gyónási titkot, hiszen az nemcsak a hitünk, hanem az alapvető emberi tisztesség alapja is, amit még egy független, nem vallásos embernek is tudnia kell – reagált az Azonnalinak adott interjújában Márki-Zay Péter szövetségeseinek, a párbeszédes Szabó Tímeának és a DK-s Vadai Ágnesnek azon javaslatára, amely szerint bizonyos esetekben (pedofília) felül kell írni a gyónási titkot. – Ha tényleg meg akarja nyerni valaki a választást, akkor az nem fog (Orbán Viktor hatalmát erősítve) nekimenni a katolikusoknak, és nem támadja le a határon túli magyarokat. Ez a lépés tehát vagy ostobaság, vagy árulás a részükről, és természetesen hevesen tiltakozom ellene.”
De nem csupán a gyónási titkok liberalizálására tett javaslat jelzi, hogy a magát kereszténynek tartó miniszterelnök-jelölt szövetségese, a Gyurcsány-párt egyházellenes politikát folytat.
2019. tavaszán a DK országgyűlési képviselője, Arató Gergely parlamenti felszólalásában arról értekezett, hogy negyedével csökkentené az egyházi fenntartású oktatási intézmények számát, mivel azokba a szülők nem „lelkiismereti okokból”, hanem a megnövekedett állami donációkra való tekintettel küldik gyermekeiket.
Aratót megelőzően a Gyurcsány-párt akkori európai parlamenti (EP) képviselője, a VII. kerület jelenlegi polgármestere, Niedermüller Péter kifogásolta a református intézmények állami támogatását.
Nem kell visszamenni sokat az időben, amikor maga a pártelnök jelentette be: ha hatalomra kerülnek, azonnal felmondanák az úgynevezett Vatikáni Szerződést. A kontraktus második cikke így szól: „Az Egyház az általa fenntartott közoktatási intézmények után (óvodák, általános és középiskolák, diákotthonok) ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásban részesül, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartó.” Gyurcsány tehát 2013-ban is úgy gondolta, mint azt kormányzása idején több alkalommal megkísérelt: minél jobban megkurtítani az állami donációt.
Forrás: Mandiner