Három kormányrendelet jelent meg hétfő késő este az energiaválság kezeléséről: bevezetik az üzemanyagok úgynevezett védett árát, és stratégiai készletek felszabadításával igyekeznek biztosítani az ellátást. A szabályozás szerint a 95-ös benzin legfeljebb 595, a gázolaj pedig 615 forintba kerülhet literenként, miközben a kormány a teljes ellátási láncban rögzített árakkal és tartalékkészletek piacra engedésével próbálja stabilizálni az üzemanyagpiacot. Most egy szűk körű háttérbeszélgetésen ismertették az intézkedések részleteit.
Hétfő késő este több, az energiaválsággal kapcsolatos kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezek egyike Orbán Viktor miniszterelnök március 9-i bejelentését ülteti át a gyakorlatba, amely a benzin és a gázolaj úgynevezett védett árának bevezetéséről szól. A rendelet értelmében a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintért, a gázolaj pedig 615 forintért értékesíthető. A szabályozás részletesen meghatározza azt is, kik tankolhatnak a kedvezményes áron, milyen kötelezettségeik vannak a benzinkutaknak, és milyen szankciókra számíthatnak a szabályszegők.
A szabályozás megerősíti a hétfőn bejelentett árplafont: a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintért, a gázolaj pedig 615 forintért értékesíthető.
A rendelet kimondja, hogy ezenfelül semmilyen egyéb díjat vagy költséget nem lehet felszámítani. De kivételeket is tartalmaz a szabályozás. Például külföldi rendszámú járművekbe nem lehet a kedvezményes árú üzemanyagot tankolni, és az sem megengedett, hogy a benzint vagy a dízelt ne közvetlenül a jármű tankjába töltsék. A benzinkutak az üzemanyagot a kiskereskedelmi árral megegyező, szintén védett nagykereskedelmi áron szerezhetik be.
- A témában kedden reggel szűk körű háttérbeszélgetést tartott Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára,
- valamint Steiner Attila energetikai államtitkár.
A tájékoztatón a frissen megjelent rendeletek részleteit és a szabályozás gyakorlati működését ismertették.
A teljes értékláncban védett árak lesznek
Gerlaki Bence a háttérbeszélgetés elején hangsúlyozta: az intézkedés nem fogja eltüntetni a kiskereskedelmi profitot. Elmondása szerint az üzemanyaghelyzetet elsősorban az ukrán olajblokád és az Oroszországot érintő szankciók befolyásolták, amelyre megérkezett az iráni háború hatása is. Mindezek következtében – Nyugat-Európához hasonlóan – jelentősen elszabadultak az árak, ami gyors átárazást idézett elő a benzinkutakon. Mint fogalmazott, Nyugat-Európában ma már gyakran 2 euró fölötti literenkénti árakkal lehet találkozni. Hozzátette:
a magyar szabályozás értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogyan alakulnak a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árak. „Mind a nagy-, mind a kiskereskedők számára hagyunk marginokat” – hívta fel a figyelmet az NGM államtitkára.
Steiner Attila energetikai államtitkár arról beszélt, hogy a régió üzemanyagpiaca jelenleg feszes, amit tovább súlyosbít a közel-keleti konfliktus. Mint mondta, a védett ár bevezetése azért fontos, hogy ne alakuljon ki ellátásbiztonsági kockázat. Az intézkedés egyik alapja a készletek részleges felszabadítása. A kormány – ahogy arról hétfőn már beszámoltunk – az állami tartalékkészletek egy részét is piacra engedi annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a folyamatos üzemanyag-ellátást.
A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy összesen három rendelet jelent meg a témában. Az első a védett ár bevezetését szabályozza, hasonló logikával, mint a korábbi árstopintézkedések. Gerlaki Bence szerint fontos részlet, hogy a Mol korábbi bejelentéséhez képest 24 forinttal alacsonyabb árakat határoztak meg. A szabályozás egyértelműen rögzíti azt is, hogy a magyar gazdaság szereplői és a lakosság teljes mértékben hozzáférhet a védett árhoz, amennyiben magyar rendszámú járművel, magyarországi benzinkúton tankol.
A rendelet több kötelezettséget is előír a töltőállomások számára. A kutak üzemeltetőinek ellenőrizniük kell a tankoló jármű rendszámát és forgalmi engedélyét. Emellett a benzinkutak bejáratánál jól látható helyen fel kell tüntetni a védett árakat, és magyar és angol nyelvű tájékoztatást kell kihelyezni arról, hogy kik tankolhatnak ezen az áron. A szabályozás azt is részletesen meghatározza, hogy egy benzinkút mikor hirdethet üzemszünetet: erre csak akkor van lehetőség, ha hét napon belül összesen legalább 48 órán keresztül nem tudja kiszolgálni a vásárlókat védett árú üzemanyaggal.
Adócsökkentés is érkezik
A másik, a témához kapcsolódó rendelet „a biztonsági kőolajtermék-készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról” szól. Ennek értelmében a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében a stratégiai tartalékból 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter motorikus gázolajat bocsát a piacra – ezt három helyet tárolják. Ezeket a készleteket 2026. május 15-ig lehet felhasználni.
- Az így felszabadított üzemanyagok ára a nagykereskedelmi lánc elején nettó 251 forint literenként a 95-ös benzin esetében, míg a gázolaj literenként nettó 280 forintba kerül.
- A nagykereskedők ezt követően a viszonteladók felé legfeljebb nettó 286 forintos literenkénti áron értékesíthetik a 95-ös motorbenzint, míg a B7 dízelgázolaj esetében legfeljebb nettó 315 forintos literenkénti árat alkalmazhatnak.
- Ezt követően a kiskereskedelmi árakat is védi a szabályozás: ahogy már említettük, a 95-ös benzin literenként legfeljebb bruttó 595 forintért, míg a gázolaj legfeljebb 615 forintért értékesíthető.
A szabályozás célja, hogy az ellátási lánc teljes hosszában védett árak érvényesüljenek. Ehhez pedig három ponton is védett árat vezetnek be.
Az így felszabadított üzemanyag kizárólag magyarországi benzinkutakon kerülhet forgalomba, a védett ár alkalmazásával. Gerlaki Bence szerint ez azt is biztosítja, hogy minden piaci szereplő érdekelt legyen a stabil ellátás fenntartásában.
A rendszer másik alapja a jövedéki adó csökkentése. Egy külön rendelet az üzemanyagok jövedéki adójának mértékét is módosítja – erről korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszélt. A szabályozás szerint a 95-ös benzin esetében ezer literenként 139 550 forint, a dízel esetében pedig 128 280 forint jövedéki adót állapítottak meg. Ez a rendelet szintén kedden lép hatályba, ugyanakkor 2026. május 1-jén hatályát veszti.
A módosítás a benzin esetében literenként 19,25 forintos adócsökkentést jelent (158,8 forintról 139,55 forintra), míg a gázolajnál 20,48 forinttal mérséklődik az adóteher (148,76 forintról 128,28 forintra).
A lépéssel gyakorlatilag az Európai Unió által előírt minimumszintre csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját. A kormány emellett megtiltja a nyersolaj, a 95-ös benzin és a dízel exportját is. Gerlaki Bence kiemelte, hogy a jövedéki adó csökkentése is fontos szerepet játszik az intézkedéscsomagban. Elmondása szerint ez havi szinten 10–12 milliárd forintos költségvetési hatással jár.
Az intézkedés időtartamáról Gerlaki Bence azt mondta, világgazdasági folyamatok kiszámíthatatlansága miatt nincs előre rögzített határidő a kivezetésére. Mint fogalmazott, nincs automatizmus a megszüntetésre, így az intézkedés végének időpontját egyelőre nem határozták meg.
A horvátok nem akarnak orosz olajat szállítani
A kormánynak mérlegelnie kellett a gazdasági hatásokat – hangsúlyozta Steiner Attila. Az energetikai államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a stratégiai készletekhez nem lehet korlátlanul hozzányúlni, azok alapvetően védettek, és csak indokolt helyzetben használhatók fel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mostani lépés mellett is marad elegendő nyersolajtartalék. Beszélt arról is, hogy álláspontjuk szerint teljesen jogszerű, hogy a horvát vállalatnak be kell fogadnia az orosz olajat. Mint fogalmazott:
„a horvátok nem akarnak orosz olajat szállítani, ez az ő álláspontjuk, ugyanakkor ezt sem uniós, sem amerikai jogszabály nem írja elő.”
Március 11-én kezdetét veszi az Adria kőolajvezeték kapacitásteszt-sorozata. A vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy az egyes évszakokban mekkora mennyiségű nyersolajat lehet biztonságosan szállítani a vezetéken. A horvát fél jelenleg évi 11–15 millió tonnára becsüli a vezeték kapacitását, a tesztelési folyamat azonban közel egy évig tart majd. Szerdán így elindul az Adria-vezeték mintegy tíz hónapon át tartó, hosszú távú kapacitásvizsgálata.
A Mol szerint a régiós ellátásbiztonság szempontjából fontos és előremutató lépés, hogy megkezdődik az alapos és szakszerű tesztelés. A vállalat úgy fogalmazott: minden érintett fél érdeke, hogy az ellentmondásos adatok és nyilatkozatok után végre a tények alapján lehessen megítélni a vezeték tényleges kapacitását. A horvát megszólalások 2023 óta 11 és 15 millió tonna közé teszik az Adria-vezeték éves kapacitását, miközben a vezetékszakaszon eddig még soha nem szállítottak 2,2 millió tonnánál több kőolajat.
