Büntetést és a nyomásgyakorlás fokozását kilátásba helyezve, a magyarországi ellenzéket a támogatásukról biztosítva tartották meg az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos, egyoldalúan demokrata párti meghallgatását.
Sztáray Péter külügyi államtitkár lapunknak elmondta: diplomatáink véleményére nem voltak kíváncsiak, az esemény a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérlet, ami elfogadhatatlan.
A jelenlévők csekély száma miatt akár érdektelenségbe is fulladhatott volna az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának szerdai, Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos meghallgatása. De mégis kirítt a hasonló események közül, mivel a kizárólag demokrata párti politikusok részvételével megtartott fórumon olyanokat kértek fel szakértőként, akik alátámasztották a bizottság honlapjára előre feltett összegzést: a két közép-európai országban hanyatlóban van a demokrácia és a jogállamiság.
Az a tény, hogy a magyar kormánypártokat kétszer is többmilliós szavazótábor választotta újra, nem hangzott el.
Az amerikai Helsinki Bizottság – az egyesületi formában működő magyar megfelelőjével ellentétben – a kongresszus égisze alatt működik, társelnökeit a két házban többségben lévő párt adja, jelen esetben a demokraták.
Az amerikai kongresszus Helsinki Bizottsága a magyar kormánnyal hagyományosan elfogult meghallgatásokat szervez. Az egyoldalúságra jellemző, hogy csak olyan szakértőket kértek fel, akik már korábban is megnyilvánultak hazánkkal szemben. Sokatmondó az is, hogy nem vettek részt a bizottság republikánus tagjai, sőt az egyikük, Roger Wicker szenátor közleményben állt ki a két ország afganisztáni szerepvállalása mellett – értékelte lapunknak az eseményt Sztáray Péter külügyi államtitkár. Mint elmondta, a washingtoni magyar nagykövetség jelezte, hogy szívesen kifejtené a magyar kormány álláspontját, de az volt a válasz, hogy legfeljebb a hallgatóság körében van erre lehetőség, hozzászólásra nincs mód.
“Ez egy szándékos hangulatkeltés része, az amerikai kormány Magyarországgal szembeni politikáját akarták befolyásolni a választások előtt, ami beavatkozási kísérlet és ezért elfogadhatatlan. Olyan állítások is elhangzottak, hogy Magyarországon a zsidók és a romák helyzete romlik, ami igazolhatóan szembemegy a valósággal” – tette hozzá Sztáray, aki bízik benne, hogy a meghallgatás nem érinti negatívan a kétoldalú kapcsolatokat, és a Biden-adminisztráció látja, hogy nem objektív értékelés készült.
A meghallgatáson egyszerű képtelenségek is elhangzottak.
Orbán miniszterelnök módosította az alkotmányt –mondta például Benjamin Cardin szenátor, a bizottság egyik társelnöke, reményét fejezve ki, hogy a közelgő magyarországi választásokon a kormánypártok politikájával ellentétesen fellépő jelöltek szállnak ringbe.
Más felszólalók sem rejtették véka alá: a magyarországi ellenzéket támogatják, és kívánatosnak tartják, hogy az amerikai külpolitika fokozottan gyakoroljon nyomást Budapestre és Varsóra.
Azok mellé kell állnunk, akik egy másfajta jövőt képzelnek el… Nem volt semmiféle büntetés eddig. Ha élne Tom Lantos (magyar származású demokrata párti kongresszusi képviselő; 2008-ban meghalt – a szerk), már rég kongresszusi szankciók születtek volna – mondta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elnevezésű, befolyásos washingtoni háttérintézmény alelnöke.
Az Egyesült Államoknak támogatnia kellene az Európai Bizottságot az EU-pénzeknek a jogállamisághoz kötésében — mondta Csáky Zselyke, a Freedom House kutatási igazgatója.
A meghallgatáson elhűlve taglalták, hogy a magyar kormány lépéseket tesz a külhoni magyarság felé: például „útleveleket osztogat” nekik.
Amikor az egyik szakértő – a pozsonyi születésű Dalibor Roháč – fejtegetni kezdte a trianoni szerződés következményeit, kérdezője türelmetlenül közbevágott. – Hallottam már ezeket a sztorikat, meg hogy a magyarok hányszor állították meg a muszlimokat Európában – mondta Ruben Gallego képviselő.
Forrás: Magyar Nemzet