Belföld

Bajnai is támadta a rezsicsökkentést

Egymás után bukkannak fel a jövő évi választások előtt a 2010 előtti világ politikai figurái. Ha hatalomra jutnának, mindent eltörölnének, amit az Orbán-kormány és az ország elért. Ilyen a rezsicsökkentés politikája is.
Tombol az energiaválság az unióban, soha nem látott magasságba szálltak az árak. Magyarországon a rezsicsökkentés politikája védi a lakosságot az áremelkedéstől. Ha ez nem lenne, akkor az embereknek piaci energiaárakat kellene fizetniük.

Ez esetben a földgáz 2,6-szor, az áram 3,2-szer került volna többe októberben. Ez egy átlagos magyar háztartás rezsidíját 44 ezer forinttal, egy nagycsalád kiadásait pedig csaknem nyolcvanezer forinttal növelte volna meg. Ha ez így történne, akkor utóbbiaknál egy év alatt majdnem egymilliós pluszkiadás jelentkezne.

Az Orbán-kormány ráadásul jelezte, hogy a rezsicsökkentés politikáját valamennyi mikrovállalkozásra kiterjeszti.

Már több cikkben felidéztük, hogy a magát baloldalinak nevező politikai tábor eltörölné ezt a védelmi rendszert: Gyurcsány Ferenctől, a DK elnökétől kezdve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltig mindenki a piaci árszabályozás mellett érvelt. Nem esett azonban szó Bajnai Gordonról, aki a balliberális kormányokat több pozícióban is kiszolgálta. A volt kormányfő most újra a színre lépett, először Karácsony Gergely főpolgármester miniszterelnöki ambícióit támogatta, majd beállt Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter kormányfői törekvése mögé.

Érdemes felidézni, hogy Bajnai Gordon miként vélekedett az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikájáról. A többi között arról beszélt 2013 októberének elején, hogy véget kell vetni az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikának, amelyet egyenesen „fényevésnek” titulált.

Ebbe beleértette a rezsicsökkentést is. Akkoriban az Együtt–PM szövetség vezetőjeként a következőt mondta: egyre többen függnek az államtól, veszélyes a közműcégek államosítása. Hozzátette: az Orbán-kormány a „rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni”.

Bajnai Gordon arról is értekezett, hogy Magyarországon a „rezsiköltségek nem kiemelkedően nagyok, a gond inkább az, hogy az elmúlt három évben csökkent a kiskeresetűek jövedelme. Fenntarthatatlan árcsökkentés helyett ezen kellene változtatni úgy, hogy egy igazságos adórendszerrel több pénzt hagynak a zsebükben”.

Bajnai Gordonnak nem lett igaza, mert a rezsicsökkentés olyannyira működik, hogy most óriási kiadásoktól védte meg a lakosságot. Szavait abban sem támasztotta alá a valóság, hogy a rezsiköltségek nem kiemelkedően nagyok. A 2010-es kormányváltáskor ugyanis onnan indultunk, hogy Európa legmagasabb gázárát fizették a magyarok. Most pedig ott tartunk, hogy itt kell fizetni az energiahordozóért az egyik legkevesebbet az unióban.

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője emlékeztetett, hogy az EU Energy Poverty Observatory adatai szerint a 2008-as energiaár-piacosítás utáni három évben 350 ezerről hatszázezerre nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudták felfűteni otthonukat. A hatósági árnak és a rezsicsökkentésnek köszönhetően ez a szám mára 250 ezer alá csökkent.

Sőt az energiaválság miatt azokban az európai országokban, ahol a lakosságnak piaci árakat kell fizetnie, idén mintegy 2,6 millióval több olyan család lesz, amelyik nem tudja majd felfűteni otthonát. A válság hatása azonban Magyarországon a hatósági áraknak köszönhetően nem jelentkezik.

Bajnai Gordonék és a balliberális tábor nemcsak a budapesti Városházát adná el, hanem újra terítékre kerülne a hazai stratégiai cégek eladása. Ezzel pedig véget érne az a korszak, amely 2010-ben kezdődött el. Az energiaárakat újra a külföldi cégek határoznák meg, amelyek a nyereség maximalizálását tartják elsődleges céljuknak.

Forrás: Magyar Nemzet

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább