Megszületett az a négyoldalú megállapodás, amelynek eredményeként Magyarország Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül, egy új vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben
– jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Bukarestben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy hazánk a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően.
Kiemelte: a vezeték tenger alatti része 1195 km hosszú lesz, ami új világcsúcsnak számít e tekintetben.
A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe – tájékoztatott.
Hozzátette: Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő.
Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, valamint hogy minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia. Szijjártó Péter közölte, hogy vannak tervek arra nézve is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek.
A miniszter leszögezte: “egész Európában energiaellátási válság ütötte fel a fejét, amelynek megoldásához nem a földgáz- vagy a kőolajársapka vezet el, mert az tovább csökkenti a majd rendelkezésre álló mennyiséget, hanem itt újabb energiaforrásokat kell felderíteni és Európa irányába terelni.”
Orbán: az EU stratégiai vákuumban van
Orbán Viktor Bukarestben arról beszélt, hogy jelenleg az uniós tagállamok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor kiemelte, a mostani európai helyzet „olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa”. Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság – amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is -, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét – sorolta.
Mindez azt jelenti, hogy véget ért az európai gazdaság történetének az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett. Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum a miniszterelnök szerint.
Azerbajdzsán, az energetikai óriás
Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt – jegyezte meg.
Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb „energetikai híd” alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek. A megtermelt energia 80 százalékát exportálják.