Belföld Külföld

Az unió nem adja meg magát, Orbán már nem kap pénzt a választásokig

Az unió nem adja meg magát, Orbán már nem kap pénzt a választásokig

“Az Orbán-kormány a választások előtt már nem jut hozzá az uniós vizsgálat miatt visszatartott pénzekhez. Még akkor sem igen számíthatna ennek ellenkezőjére, ha valamilyen csoda folytán feladná, ami mellett eddig kiállt – de persze tudjuk, ez elképzelhetetlen lenne, hiszen akkor Orbán vereséget szenvedne, azt pedig nem tűri”

– reagált Inotai András a hírre, miszerint folytatódik Magyarország ellen a jogállamisági uniós vizsgálat. A közgazdász professzor a Hírklikknek azt is leszögezte, hogy az uniós vizsgálat folytatásának politikai, diplomáciai és pszichológiai hatásai egyaránt vannak, olyanok, amelyek nem feltétlenül számszerűsíthetőek.

Kevesebb, mint egy órán át vitatkoztak az EU27-ek Európa-ügyi miniszterei a magyarországi jogállamiság helyzetéről az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében kedd este Brüsszelben – tudósított a Népszava. Június óta most tűzték ismét napirendre a témát. Vera Jourová bizottsági alelnök az eltelt időszak fejleményeit sorra véve, kitért a Kúria elnökének megválasztását övező aggályokra, a Klubrádió ügyében indított brüsszeli kötelezettségi eljárásra és megjegyezte, hogy újabb szankciós eljárást kezdeményeztek, amiért Magyarország nem hajlandó végrehajtani az uniós bíróság egyik ítéletét. A politikus azt mondta, a helyzet nem javult az eltelt félévben, ezért továbbra is szükség van a jogállamiság kockázatairól dönteni hivatott hetes cikkelyes eljárásra.

A hozzászólók az eljárás folytatását javasolták, többségük azt mondta, hogy alapos meghallgatást szeretne. Ez egyezik a januárban hivatalba lépő francia EU-elnökség szándékaival is. A magyar kormány szerint az Európai Unió a jogállamiságra hivatkozva, politikai nyomást próbál gyakorolni egyes tagországokra, és ennek részeként, politikai indíttatásból késlelteti a magyar helyreállítási terv jóváhagyását. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke – a Népszava kérdésére – azonban elutasította az állítást, és megismételte a jól ismert brüsszeli álláspontot, miszerint minden tagállam számára világos feltételeket szabtak, a helyreállítási tervek jóváhagyásakor egyenlő bánásmód érvényesül.

Folytatódik tehát a Magyarország elleni uniós vizsgálat, s persze a pénzek visszatartása is. Mit mutat és mit eredményezhet ez? Inotai Andrást kérdeztük.

Ezeket az ügyeket nem lehet leszűkíteni pénzkérdésre, arra, hogy hozzájutunk-e az uniós forrásokhoz vagy nem, ha igen, akkor mikor és milyen feltételekkel” – szögezte le a közgazdász professzor. Aki szerint az egy dolog, hogy Magyarország általános megítélésének árt a mostani fejlemény is, mert hát ártott eddig is. Magyarország teljesen a margóra szorult az úgynevezett demokratikus közösségben, ebből a demokratikus körből már senki sem hajlandó a jelenlegi kormánnyal komolyan tárgyalni. Emellett egyre erősebb a demokratikus országokban a közhangulat is Orbán rendszerével szemben. Nem csak és nem is főként amiatt, hogy az ő adófizetői pénzükkel nem akarják finanszírozni ezt a rezsimet, hanem azért is, mert azt vallják, hogy bizonyos alapértékek be nem tartása aláássa az uniós és emberi jogi alapértékeket, s ez ellen fel kell fellépni. Egy általános megítélésről van már szó – szögezte le. Hozzáfűzte: egy új kormánynak – ha teljesen más is lesz, mint a jelenlegi – nem lesz egyszerű helyreállítania a vélekedést, még akkor sem, ha mindenben követi majd az uniós alapértékeket, s megváltoztatja a jogállamisági problémákat okozó alaptörvényt, médiatörvényt, stb..

Az uniós vizsgálat folytatásának politikai, diplomáciai és pszichológiai hatásai egyaránt vannak, olyanok, amelyek nem számszerűsíthetőek – vélekedett. Szerinte Magyarország hamarabb lesz képes hozzájutni a pénzhez, mint megváltoztatni, eltüntetni a jelenlegi megítélését. A két szálnak nem egyforma az idősávja. Eltart egy ideig majd, mire a nyugat-európai közvélemény elfogadja, hogy visszatértünk az európai uniós és demokratikus értékrendet valló közösségbe. Orbán állításával szemben (miszerint a migráns-kérdés és a gendertörvény miatt büntetnek minket) az Európai Bizottság számos kötelezettségszegési eljárásban is világossá tette már, hogy a fő akadály a demokratikus jogok állandó és sorozatos megsértése, valamint a páratlan mértékű korrupció – emlékeztetett Inotai.

“Az Orbán-kormány a választások előtt már nem jut hozzá az uniós vizsgálat miatt visszatartott pénzekhez. Még akkor sem igen számíthatna ennek ellenkezőjére, ha valamilyen csoda folytán feladná, ami mellett eddig kiállt – de persze tudjuk, ez elképzelhetetlen lenne, hiszen akkor Orbán vereséget szenvedne, azt pedig nem tűri” – fejtette ki a szakértő, emlékeztetve Orbán korábbi szavaira: „a politikában vagy győzelem van, vagy vereség”.

“Az, hogy az EU visszatartja a pénzt vagy sem, az nem kormányfüggő, hanem értékfüggő, mindegy, milyen színű kormány alakul majd április után, ha elismeri és idomul az uniós alapértékekhez, akkor megnyílnak majd a csapok” – szögezte le Inotai. Akkor is tehát, ha Orbán alakít új kormányt, feltéve, ha eleget tesz a fenti feltételeknek. Ha azonban az új kormány a jelenlegi politikát folytatja e tekintetben, akkor továbbra sem fogunk hozzájutni a pénzekhez.

Miközben azt halljuk, hogy az EU visszatartja a pénzeket, arról is olvashatunk egy-egy hírt, hogy azért érkeznek pénzek az uniótól. Akkor most hogy van ez? – tettük fel a kérdést.

Mint Inotai felvázolta: egyrészt a 2014-20-es, hét éves költségvetési cikluson belül befogadott projekteket még 2022 közepéig lehet finanszírozni. Emellett továbbra is jön a független strukturális alapoktól a pénz, a földalapú támogatások („amit amúgy persze a NER-lovagok kapnak”). S végül, de nem utolsósorban, részt lehet venni az egyéb olyan uniós projektekben, amelyekben van magyar hozzájárulás (például a határ menti régiók, Erasmus, stb.). Igaz, ezek nem nagy pénzek – ismerte el.

A 2021-27-es költségvetési ciklus keretében még nem szabadítottak fel semmilyen pénzt sem. Azaz ott tartunk, hogy minden esetben – nem csak a strukturális alapoknál, hanem olyan területeken, mint oktatás, környezetvédelem, stb. – saját erőből kell megcsinálni a projektet, hiszen a finanszírozás utólagos – emlékeztetett.

A pénzt azonban pótolni kell, miből? – merül fel a kérdés. Orbán, aki eléggé beszorult, két dolgot tehet az egyelőre mindenképpen kieső uniós pénzek pótlására – véli Inotai. Egyrészt külföldi hiteleket vesz fel – ami már meg is történt, emlékezzünk csak, hogy 4,5 milliárd euró értékben vett fel kölcsönt a nemzetközi piacon. Emellett pedig a megszorítás eszközéhez kell nyúlnia: az elmúlt napokban olvashattuk is már, hogy 350 milliárd forintos kifizetési kötelezettségét nem teljesíti a kormány a 2021-es költségvetés terhére, azt rátolja a jövő évi büdzsére. Magyarul, már most van kódolva egy hatalmas költségvetési deficit – szögezte le Inotai András.

Forrás: Hírklikk

 

 

 

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább