Külföld

Az Oscar már elesett, a Nobel-díj még ellenáll a kvótaőrületnek

olvasási idő:1 perc, 51 másodperc

A Nobel-díj-bizottságot – szerencsére – még nem érte el a nemi és etnikai kvótaőrület. Egy jó darabig még a tudományos – és irodalmi – teljesítmény alapján ítélik oda a tekintélyes anyagi és erkölcsi megbecsüléssel járó elismerést.

Legalábbis erről nyilatkozott Göran Hansson, a Nobel-díjak odaítéléséről döntő Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára.

Göran Hansson kizártnak tartja, hogy a jövőben nemi és etnikai hovatartozás alapján kvótákat írjanak elő. A svéd tudós ugyanakkor elárulta, megvitatták annak a lehetőségét, hogy esetleg több díjat adjanak a nőknek, de ezzel azt kockáztatnák, hogy sokan úgy vélnék: a díjazottakat nem teljesítményük, inkább csak női mivoltuk miatt részesítik előnyben. Az olyan tudós nők, mint Emmanuelle Charpentier vagy éppen Esther Duflo azért kapta a kémiai, illetve a közgazdasági Nobel-díjat, mert saját területükön ők tették le a legtöbbet az asztalra.

Idén egyébként a Fülöp-szigeteki Maria Ressa újságíró megosztva kapta meg a Nobel-békedíjat, és ő volt az egyetlen nő, akit 2021-ben kitüntettek. Mellesleg a lengyel származású Marie Skłodowska Curie volt az első Nobel-díjas hölgy, és továbbra is az egyetlen nő, aki kétszer is átvehette a Nobel-plakettet. A díj 1901-es létrehozása óta egyébként 59 nő kapott elismerést, ez az összes díjazott alig 6,2 százaléka.

„Ez is tükrözi a társadalmi igazságtalanságot – mondta Hansson. – Szomorú, hogy ilyen kevés női Nobel-díjas van, még sok a tennivaló ezen a téren. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy nem lesznek nemi és etnikai kvóták. Azt akarjuk, hogy a kitüntetetteket csakis a fontos tudományos felfedezéseik, a haladás érdekében tett erőfeszítéseik miatt tiszteljék. Ez összhangban van a díj létrehozójának, Alfred Nobel végakaratának szellemével.”

Szóval a tudomány bástyái még szilárdan állják a nemi és etnikai ostromot, de a filmművészet már elesett. Az Oscar-díj-bizottság a jelöltek neme, faja alapján különféle kvótákat állapított meg, a sokszínűség jegyében. 2024-től a legjobbak listájára több fekete, női, LMBTQ- vagy fogyatékkal élő szereplőt kell felvenni, és olyan témákat kell napirendre tűzni, amelyekben ezek a közösségek érintettek.

Hansson szerint a társadalmi egyenlőtlenségek miatt tényleg kevés a női díjazott, bár egyre többen kapnak tudományos elismeréseket. Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában a természettudományi professzorok alig több mint 10 százaléka nő, és ez a szám még alacsonyabb Ázsiában. A tudós szerint a bizottság gondoskodni fog arról, hogy több nőt jelöljenek a jövőben.

Forrás: 888.hu

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább