Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) által javasolt mechanizmust, hogy Kijev 35 milliárd eurós hitelt kapjon, amit a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből fizetnek vissza.
Az Európai Parlament 518 képviselője szavazott igennel, 56 képviselő ellene, további 61 tartózkodott.
„Ezzel egyértelmű jelzést küldünk, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna javára használjuk” – mondta Roberta Metsola, az EP elnöke.
Az Európai Parlament jóváhagyása után az Ukrajnának szánt 35 milliárd euró odaítélésének kérdését az EU Tanácsának kell megvizsgálnia, amelyre várhatóan a hét végén kerül sor.
Didier Reynders igazságügyi biztos, aki az Európai Bizottság azon törekvéseit irányítja, hogy az uniós joghatóságok területén befagyasztott orosz állami vagyontárgyakat elkobozzák, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kijev csak akkor kapja meg a hitelt, ha teljesíti az EU politikai előfeltételeit, amelyeket egy külön memorandumban rögzítenek majd.
A 35 milliárd eurós uniós kölcsön a tervek szerint a G7 csoport hitelkeretének része lenne, amely összesen 50 milliárd dollárt, azaz 45 milliárd eurót tenne ki. Korábban Paolo Gentiloni gazdasági biztos reményét fejezte ki, hogy talán a többi G7-ország „egy kicsit több pénzt tud elkülöníteni”, akkor az Európai Bizottság „képes lesz némileg csökkenteni a 35 milliárd eurós kölcsön európai részét”.
Az uniós joghatóságok kezében van az orosz központi bank 2022-ben zárolt 220 milliárd eurós szuverén eszközeinek nagy része. Az Európai Bizottságnak az orosz szuverén eszközökből származó bevételek kisajátítására irányuló intézkedése azon alapul, hogy az EB 2024 januárjában úgy döntött, hogy a zárolt eszközök újrabefektetéséből származó bevételek állítólag nem Oroszország tulajdonát képezik.
