Kockázatosnak tartják a magyar egyetemekkel való együttműködést az európai partnerintézmények, miután az Európai Bizottság felfüggesztette a modellváltó intézmények részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban
– erről beszélt a Magyar Nemzetnek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. Gyuricza Csaba is aláírta azt a levelet, melyet a modellváltó egyetemek küldtek Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, és arra számít, hogy megegyezés fog születni, de az erkölcsi károkat már így is elszenvedték a magyar egyetemek.
– Nemcsak a két konkrét programot érinti, hanem más uniós oktatásfejlesztési programokban is komoly hátrányt jelent a 21 alapítványi egyetem számára az Európai Bizottság döntése – mondta el a Magyar Nemzetnek Gyuricza Csaba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora is aláírta azt a levelet, melyet a Magyar Rektori Konferencia modellváltó tagozata küldött a hét elején Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.
Ismert, a magyar kormány egy, a TEMPUS közalapítványnak küldött levélből tudta meg, hogy az Európai Bizottság kizárná az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket. – A MATE is részt vesz rengeteg nemzetközi együttműködésben. Ha a bizottság nem változtatja meg döntését, akkor még nagyobb erkölcsi és hosszú távon anyagi hátrány éri az egyetemet. De ezzel nem számolunk, abban bízunk, hogy megegyezés születik – magyarázta Gyuricza Csaba.
A rektor szerint már így is érezhető erkölcsi károkat szenvedtek a magyar egyetemek, lényegében megbélyegezték őket.
– Mi végezzük a dolgunkat, zajlanak a programok, de a partnerintézményeink is értesültek a fejleményekről, ezért most vannak akik kockázatosnak tartják az együttműködést a magyar egyetemekkel. Sőt tudunk olyanról is, hogy egyes külföldi egyetemeken külön kérést fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy lehetőség szerint kerüljék a magyar egyetemekkel való együttműködést – fejtette ki.
Nem jött válasz az Európai Bizottságtól
Ezért fordult a 21 rektor egyenesen az Európai Bizottság elnökéhez, levelükre azonban egyelőre nem érkezett válasz. A múlt héten volt egy találkozó a bizottság képviselőivel, ezen nyolc rektor vett részt, köztük Gyuricza Csaba is.
– Miért a döntés után került sor a meghallgatásra? Született egy ítélet, ezt követően kezdődött a tárgyalás – festette le a helyzetet a MATE rektora. A találkozón elmondták az uniós tisztviselőknek, hogy ez egy méltánytalan, igazságtalan eljárás. – Elmondtuk az álláspontunkat arról, hogy átpolitizáltak-e az egyetemek, és a szenátus, valamint az alapítványi kuratóriumok helyzetét is tisztáztuk – számolt be róla Gyuricza Csaba, aki szerint nem tűntek meggyőzhetőnek a bizottság képviselői. Ezt követően döntöttek úgy, hogy Ursula von der Leyenhez fordulnak, mind a 21 érintett egyetem vezetője alá is írta a levelet.
– Hangsúlyt szerettünk volna adni annak a véleményünknek, hogy az egyetemeken nem érzékelhető semmilyen politikai nyomás. A nemzetközi rangsorokban történelmi előrelépések történtek. Ami az utóbbi években a MATE-n történt, arra az agrárirányú felsőoktatás elmúlt 50 évében nem volt példa – érvelt Gyuricza Csaba.
A rektor szerint a modellváltás nem kudarctörténet, és az egyetemi autonómia sem sérült. Aki ilyet állít, az információhiány miatt vagy
szándékos félrevezetés, csúsztatás céljával teszi.
– Hivatalos tájékoztatást azóta sem kaptunk a bizottságtól. Érzékelhető, hogy ez egy komoly dolog, de az egyetemeket nem tájékoztatták a brüsszeli hatóságok – jelezte lapunknak Gyuricza Csaba.
Beszámolt arról is, hogy évente 500–600 diákot érint a MATE-n a két felfüggesztésre ítélt program, ezenfelül az oktatói mobilitás is sérül, és a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések, kutatások, publikációk is veszélybe kerülnek.
A forrásokat pótolják, a kapcsolatrendszert nem lehet
Emlékeztetett: a MATE elsők között vállalta, hogy pótolják az Erasmusra szánt forrásokat, de a hálózati programokat, kapcsolatokat, kimaradást nem lehet pótolni milliárdok megmozgatásával sem.
– Ezek maradandó kárt okoznak. Hosszú távon, ha egy-két év kiesik, akkor az kiírja a felfelé meginduló egyetemeinket a nemzetközi folyamatokból. Nagyon sok munkával lehet ezt csak újra helyrehozni, ezek az együttműködések tíz-tizenöt éves folyamatok eredményeként jöttek létre,
„ha ez a bizalom most megtörik, akkor nagyon komoly erkölcsi károkat szenved el a felsőoktatásunk”
– foglalta össze a helyzet súlyosságát Gyuricza Csaba.
A rektor szerint minél előbb meg kell állapodni a bizottsággal, reményei szerint néhány héten belül is elérhetnek előrelépést.
Forrás: Magyar Nemzet
