Tovább súlyosbítja az európai energiaválságot a kontinenst sújtó rendkívüli szárazság.
A forró, csapadékszegény időjárás következtében Európa számos folyójának vízszintje a történelmi mélypontok közelébe süllyedt, hőmérsékletük pedig jelentősen megemelkedett, veszélyeztetve az energiatermelést is. A hagyományos, fosszilis és nukleáris erőművek jelentős részét ugyanis a folyók vízével hűtik, már amíg van belőle elég és nem melegszik a kritikus szint fölé.
Alacsony a Duna vízszintje is
Paksnál mindössze körülbelül 70 centiméterrel áll a Duna vízszintje a valaha mért legkisebb vízállás felett. Bár a kilátások az elmúlt napokban javultak némileg, és cikkünk írása idején úgy tűnt, a korábbi prognózissal szemben július végére mégsem születik új negatív rekord, nagy vízszintemelkedésre továbbra sem lehet számítani.
További probléma, hogy a kánikula és az alacsony vízállás hatására a víz hőmérséklete jócskán megemelkedett, és bár a szombat délutáni enyhe hidegfront valamelyest javított a helyzeten, még ezt követően is meghaladta a 25 Celsius-fokot.
Életbe lépett az intézkedési terv
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négyfokozatú intézkedési tervvel rendelkezik a Duna alacsony vízállásához kapcsolódóan. A fokozatok meghatározott vízszintek elérésekor lépnek érvénybe. Jelenleg az 1. fokozat szintjét értük el, amely az előírt előkészítő műszaki intézkedések végrehajtásán kívül az erőmű működésére nincs hatással, az energiatermelést nem befolyásolja – közölte érdeklődésünkre az atomerőmű. Mennyiségi oldalról vizsgálva a kérdést, még a jelenlegi vízszint is bőven elegendő az atomerőmű hűtéséhez: a folyó vízhozama az eddig mért legalacsonyabb vízállása esetén másodpercenként 800 köbméter felett alakult, míg a négy blokk hűtésére másodpercenként körülbelül 100 köbméter vízre van szükség.
A folyó felmelegedése viszont a jelek szerint már egyértelműen hat az erőmű energiatermelésére. Noha az atomerőmű honlapján közölt információk szerint az erőmű névleges teljesítményen üzemel, az átviteli rendszer irányítójának adatai szerint csak 1810-1830 MW körül alakult a termelése, vagyis az erőmű önfogyasztását levonva is több tíz megawattal kisebb volt a névleges teljesítménynél.
MIVEL AZ EGYÉB OKOK NAGYJÁBÓL KIZÁRHATÓK, A TERMELÉS CSÖKKENÉSÉT VALÓSZÍNŰSÍTHETŐEN A VÍZHŐMÉRSÉKLET EMELKEDÉSE, PONTOSABBAN AZ ATOMERŐMŰ KONDENZÁTORAINAK ENNEK HATÁSÁRA ROMLÓ HATÁSFOKA IDÉZHETTE ELŐ.
A felmelegedett hűtővíz folyóba történő visszaengedésére környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak. Ezek szerint a kibocsátási pontoktól folyásirányban számított 500 méteren belül a befogadó víz (vagyis a Duna kibocsátott hűtővízzel keveredett vizének) hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot, ami egyébként magasabb, mint a Nyugat-Európában bevett 28 fokos hőmérsékleti határ. Amint a Duna hőfoka átlépi a 25 Celsius-fokot, az atomerőműnél folyamatosan figyelik a folyó hőmérsékletetét, és ha a víz hőmérséklete túllépné a határértéket, meghatározott villamosteljesítmény-csökkentést hajtanak végre az erőműben.
Amint az atomerőműnél érdeklődésünkre közölték, az erőmű felkészült a mérések szabályszerű végrehajtására. Korábbi tájékoztatásuk alapján az atomerőmű által monitorozott, 500 méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett. Ezt bizonyára azért tartotta fontosnak hangsúlyozni az aromerőmű, mert a korábbi években előfordult, hogy többen megkérdőjelezték a mérések hitelességét, és az ügyben rendőrségi nyomozás is indult.
Kiemelten fontos erőműveink hűtése függ a Dunától
A Paksi Atomerőmű mellett más magyarországi erőművek is a Dunából veszik a hűtővizet, így a nagyobb, 50 MW beépített teljesítmény feletti hazai erőművek közül a Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőmű, a Kelenföldi Erőmű, a Csepel II Erőmű, illetve a Dunamenti Erőmű is. A felsorolt erőművek kiemelten fontosak az ország villamos energia ellátásában. Hűtésüket eleve úgy tervezték, hogy a tervezési fázisban az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb, és magas vízállás esetén is megoldott legyen az erőmű hűtése – közölte korábban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hiavatal (MEKH), mely szerint a szélsőséges időjárás okozta folyóvíz-ingadozás a múltban és a jelenben sem okozott műszaki, hűtési problémát; az erőművek kiemelkedően nagy szárazság okozta alacsony vízállás esetén is operatív szinten megoldották és megoldják a hűtést, illetve a folyamatos villamosenergia-termelést.
Közben egyébként péntek estétől vasárnap hajnalig ismét leálltak a Mátrai Erőmű lignites blokkjai, legalábbis a Mavir nettó üzemirányítási mérései alapján. Július első felében történt már hasonló, de akkor az erőmű tervezett éves karbantartási munkálatai miatt került sor a leállásra. Arról, hogy mi okozhatta az újabb üzemszünetet, egyelőre nem érkezett tájékoztatás.
Egész Európában probléma
A folyók elapadása és felmelegedése nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte több szektorban problémákat okoz a folyami teherszállítástól, az ivó- és locsolóvíz-ellátáson át az energetikáig. 2018 után ismét kritikusan alacsony a vízszint a Rajnán is, ami az erőművek hűtésén túl a folyón általában zajló szén-, olaj- és gázszállítást, valamint a vízenergia-termelést is megnehezíti. A csaknem az EU területének felét érintő aszályos időjárás kedvezőtlenül befolyásolja a vízenergia-termelést Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban, Romániában, Montenegróban és Bulgáriában is.
Az elmúlt években a Rajna alacsony vízállása komoly gazdasági hatást gyakorolt a német gazdaságra; feltételezések szerint a 2018 végén a német gazdaságban fellépő recesszió kialakulásához valószínűleg nagymértékben járult hozzá a vízhiányos állapot is. A Kiel Institute elemzése alátámasztja, hogy a vízszint süllyedése az ipari termelés csökkenését vonja maga után, és aggályok szerint a mostani hatás még rosszabb lehet, miután az ellátási láncokban már a járvány alatt, illetve azt követően problémák alakultak ki, az energiaárak az egekben vannak, az orosz-ukrán háború pedig az európai energiaellátást fenyegeti. Elemzői félelmek szerint pedig ez tovább lökheti a recesszió felé a más európai országokhoz hasonlóan az inflációval és az alacsony növekedéssel küzdő Németországot.
A Rajna és mellékfolyói jelentős szerepet töltenek be a hatalmas francia atomerőmű-flotta hűtésében is, ezáltal hozzájárulva az országban termelt nukleáris energia mintegy negyedének előállításához. A vízszint süllyedése és a felmelegedés miatt az EDF hetekkel ezelőtt elkezdte visszafogni bizonyos, a Rajna, valamint a Garonne mellett elhelyezkedő reaktorok energiatermelését, ahogyan 2018-ban és 2019-ben is tette. A mostani nyári teljesítménycsökkenés hozzáadódva a más reaktorokat érintő meghibásodások és karbantartások hatásaihoz azt eredményezte, hogy csaknem 50 százalékkal esett a francia nukleárisenergia-termelés. Az áramtőzsdék idegesen reagáltak az egyébként is feszített európai energiaellátási helyzetben a kiesésekre, tovább emelve az európai és francia villamosenergia-árakat.
Egyre több bajt okoz a hőség
Az intenzív hőhullámok és a viharok miatti kapacitáskiesések mindeddig viszonylag ritka előfordulása következtében a klímaváltozás eddig összességében csekély hatást gyakorolt az energiatermelésre, az EDF esetében például az éves termelés kevesebb mint 1 százalékát érinti. A trend azonban emelkedő, a 2010-es években pedig már nyolcszor annyi, a hőséggel összefüggő termeléskiesés történt, mint az 1990-es években.
Az időjárási előrejelzések alapján a helyzet jelentős javulására rövid távon nem érdemes számítani. A következő hetekben továbbra is a sokéves átlagnál melegebb és csapadékszegényebb időjárás lesz jellemző Európa nagy részére, amint ezt a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készült, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján közölt térképek is mutatják. Mindez pedig a folyók vízhozamát és hőmérsékletét is továbbra is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
(Forrás: Portfolio)