Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila projektvezető a megtartott workshopon szót ejtett arról, hogy mi várható az elkövetkező fél évben a francia soros elnökségtől, továbbá az milyen hatással lesz a magyar országgyűlési választásokra.
Kovács István kiemelte:
2022. január 1-jén Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
A francia elnökség prioritásait a következő jelmondat fejezi ki: „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése”. Emmanuel Macron francia elnök 2021. december 9-i, a francia elnökség célkitûzéseit ismertető beszéde szerint az elnökség tevékenységeinek középpontjában az alábbi három fő terület áll majd:
1) az európai szuverenitásra vonatkozó menetrend megvalósítása, azaz Európa azon képességének kiépítése, hogy megállja a helyét a mai világban, továbbá megvédje értékeit és érdekeit;
2) egy új európai növekedési modell kialakítása, és
3) egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése.
Majd folytatta:
Két, az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó tagállami választás is 2022 első felére esik.
A hazai országgyűlési választások és a franciaországi elnökválasztás kimenetele határozza meg, hogy milyen irányt vesz az európai integráció jövője: egy föderalista, Brüsszelből irányított Európai Unió létrehozásának irányába, vagy egy szuverenista, a nemzeti érdekeket és értékeket előtérbe helyező, demokratikus felhatalmazással rendelkező tagállami vezetők által irányított EU irányába mozdul el a közösség.
Ez a fő kérdése a francia elnökség ideje alatt, 2022 áprilisában véget érő Európa jövőjéről szóló Konferenciának is.
Hozzátette:
A magyarországi parlamenti választások kapcsán az idei év első hónapjaiban kiemelt figyelem övezi majd az uniós intézmények beavatkozási kísérleteit.
Ebbe a körbe sorolható a Helyreállítási Alap elfogadásának késleltetése az Európai Bizottság részéről, az Európai Unió Bíróságának a jogállamisági klauzuláról hozott döntése, valamint az ennek nyomán esetlegesen megindítandó jogállamisági eljárás hazánkkal szemben.
A Bizottság európai demokráciáról szóló cselekvési terve, valamint az Európai Parlament különféle, hazánkkal szembeni politikai akciói szintén ebbe a sorba illeszkednek.
Forrás: Alapjogokért Központ