Az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott döntést…
Újra elmarasztalta hazánkat az Emberi Jogok Európai Bírósága a kormány által követett szigorú büntetőpolitika miatt. A strasbourgi bíróság szerint embertelen és megalázó büntetésnek minősül a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés. Völner Pál igazságügyi államtitkár azonban világossá tette, hogy nem változtatnak a szabályozáson. Jelenleg 71 olyan elítélt raboskodik a hazai börtönökben, aki a kiszabható legsúlyosabb büntetést kapta.
A romagyilkosságok két elkövetője, az újkori magyar Bonnie és Clyde-ként is emlegetett bűnözőpáros egyik tagja, valamint egy ároktői bandatag is pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amely kimondta, hogy a rájuk kirótt tényleges életfogytiglani szabadságvesztés embertelen és megalázó büntetésnek minősül, így sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó paragrafusát. A bíróság a jogsértés megállapítása mellett Kiss Árpádnak és Kiss Istvánnak, a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat elkövetőinek fejenként 2000 euró kártérítést ítélt meg.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ítéletet kommentálva a Mandinernek elmondta: ahogyan korábban, a strasbourgi bíróság most is azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az elvárásaiknak.
A kormány álláspontja azonban továbbra is egyértelmű és világos: olyan büntetőjogot kell alkalmaznunk, amely megvédi a magyar embereket a veszélyes bűnözőktől – szögezte le az államtitkár. Ugyanakkor hangsúlyozta: ne legyenek kétségeink, életfogytiglani börtönbüntetésre csak nagyon súlyos bűncselekményekért ítélnek embereket, nem egyszerű botlásokról van szó ezekben az esetekben.
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, azaz a „tész” intézményének bevezetéséről egyébként még 1999-ben, az első Orbán-kormány alatt döntött a parlament, és az új alkotmányról szóló 2011-es nemzeti konzultáció eredményeképpen alkalmazásának lehetősége az Alaptörvénybe is bekerült, miután a válaszadók 93 százaléka értett egyet azzal, hogy a bíróságok kiszabhassanak ilyen büntetést a kiemelt súlyú bűncselekmények esetén.
A „tész” bevezetését megelőző kilenc évben a nem tényleges életfogytiglan számított a legsúlyosabb büntetésnek, azelőtt pedig a halálbüntetés. Utóbbit azonban az Alkotmánybíróság 1990-ben hozott határozata nyomán eltörölték.
A tényleges életfogytiglan létjogosultságáról folyamatos vita zajlik hazai és nemzetközi porondon egyaránt, de egy-egy társadalmi felháborodást okozó bűncselekmény után a halálbüntetés visszaállításának kérdése is rendre előkerül.
Orbán Viktor egy 2015-ös rádióinterjúban is felvetette, hogy újra nemzeti hatáskörbe kellene adni a halálbüntetés kérdését.
A most pert nyert elítéltek mellett egyébként olyan bűnözőket találunk a „tész”-esek között, mint a 2009-es csepeli kettős gyilkosság elsőrendű vádlottja, Kun Tamás, a bőnyi rendőrgyilkos Györkös István – vagy éppen Tóth István, a battonyai rém.
A 2012-ben brutális kegyetlenséggel megölt tizenegy éves kisfiú, Szita Bence gyilkosait 2014-ben ítélték jogerősen tényleges életfogytiglanra, de azóta mind a hárman elhunytak a börtönben.
