A jövő tavaszi európai parlamenti választásokkal záruló európai uniós törvényhozási ciklus végéig meg kell valósítani a közösség menekültügyi rendszerének reformját – jelentette ki a német belügyminiszter pénteken Berlinben öt tagállam képviselőivel folytatott megbeszélése után.
Nancy Faeser a belga, a francia, az olasz, a spanyol és a svéd kormány migrációs és menekültügyi kérdésekkel foglalkozó tagjával tartott találkozó után kiemelte, hogy a felelősségvállalás és a szolidaritás elvére kell építeni az új rendszert, amelynek a menedékkérők tagállamok közötti önkéntes alapú szétosztását szabályozó “önkéntes szolidaritási mechanizmust” is tartalmaznia kell.
Itt érdemes megjegyezni, hogy korábban az “önkénes szolidaritás” elvén mindenkinek kötelező lett volna befogadnia illegális bevándorlókat. Jelenleg nem részletezte pontosan mit is takar ez. Önkéntesen jelenleg is mindenki annyi migránst fogad be, amennyit akar… Szóval félő, hogy most is lesznek hátsó szándékok az “önkéntes szolidaritás” címszó alatt.
Hozzátette: a tagállamoknak nyárig megegyezésre kell jutniuk, hogy maradjon elég idő a jogalkotási folyamatra a törvényhozási ciklus végéig.
Hangsúlyozta, hogy a reform nélkül “nagy veszélybe” kerül a belső határok állandó ellenőrzése nélküli schengeni térség. Ezt a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is tudnia kell – mondta.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a határkerítések “részben hozzátartoznak” a rendszerhez, ha a közösség külső határának biztosítását szolgálják, de
a reform célja nem a “bezárkózás” a migráció elől.
Hozzátette, hogy a német kormány fordulatot hajt végre a migrációs politikában, az “irreguláris migráció” visszaszorítására törekszik, és az együttműködésért cserébe partnerséget és a munkavállalási célú legális, szabályozott bevándorlás lehetőségét kínálja fel az úgynevezett származási országoknak. Ez a partneri együttműködés alkalmas lehet arra, hogy “szétzúzza az embercsempészek üzleti modelljét” – fogalmazott.
Kifejtette: a közös új menekültügyi rendszerben gondoskodni kell a menedékkérők szabályos nyilvántartásba vételéről, amint belépnek az EU területére, és lehetőleg már ebben az első szakaszban meg kell állapítani, hogy az illető jogosult-e menedékjogra. További fontos elem a fellépés az úgynevezett másodlagos migrációval szemben, vagyis annak megakadályozása, hogy a menedékkérők az ügyükben illetékes tagországból átvándoroljanak más uniós tagországba.
Magyarán a javaslat szerint regisztrálnunk kéne minden határon ácsingózó migránst és nem engedhetnénk őket tovább nyugatra, amíg ők úgy nem döntenek, hogy kell nekik az adott bevándorló.
Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó Svédország képviseletében Anders Hall belügyi államtitkár kiemelte, hogy a soros elnökség osztja a német aggodalmakat a schengeni övezet működését fenyegető veszélyekről. Hozzátette, hogy a reform sikeréhez súlyos kompromisszumokra, nehezen megtett kölcsönös engedményekre lesz szükség, amelyek révén
senki nem lesz teljesen elégedett az új rendszerrel, de legalább mindenki “egyformán elégedetlen” lehet.
A következő soros elnök, a tisztséget júliustól ellátó Spanyolország képviseletében Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta, hogy “sürget az idő”. Hozzátette, hogy a szabad mozgás a schengeni övezetben az EU legnagyobb vívmányai közé tartozik, ezért csak legvégső és különleges esetben szabad visszatérni az térség belső határainak állandó ellenőrzéséhez.