A MOL és szlovák leányvállalata, a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán jelentette fel a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető horvát Janaf vállalatot, monopol helyzettel való visszaélés vádjával – írja szerdai közleményében a Mol. A magyar olajcég szerint a Janaf jogi ellenőrzésekre hivatkozva halogatja, hogy orosz olajat fogadjon tengeri úton, és azt az Adria-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába szállítsa, ezt tartja visszaélésnek a Mol.
A Janaf és a Mol egy ideje heves vitában áll egymással, különösen azóta, hogy, ahogy a Mol közleménye fogalmaz, „2026 január 27-én a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt”, nem részletezve, hogy a vezetéken az orosz hadsereg találata miatt állt le a szállítás. A vezeték azóta nem működik, így Magyarországra csak a másik olajvezetékén, az Adrián keresztül jut el olaj.
A magyar kormány és a Mol is sokszor elmondta már azóta, hogy mivel Magyarország felmentést kapott az uniós és amerikai olajszankciók alól, hogy továbbra is használhasson orosz kőolajat, így ha a Barátság vezetéken, Oroszország és Ukrajna felől nem tudja azt behozni, behozhatja tengeri úton, az Adria-vezetéken. A Mol közleményében is szerepel, hogy ezt az álláspontot a magyar és szlovák szakhatóságok is megerősítették, és „a kitétel nevesítve van a vonatkozó EU-s szankciós szövegben is”.
Ennek ellenére a Janaf, amely „monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengerről való ellátásával kapcsolatban”, a mai napig nem erősítette meg, hogy átveszi a tengeri útvonalon érkező orosz kőolajat.
A Mol szerint a Janaf magatartása az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül.
„Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosította volna a hozzáférést, a Janaf a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést. Ezzel tovább fokozza jelenlegi háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot” – olvasható a Mol közleményében.
Az uniós versenyjog világosan írja, hogy az a vállalat, amelyik monopóliummal rendelkezik az energia infrastruktúra területén, erőfölényben van. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, többek között azáltal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli, vagy megtagadja a hozzáférést.
A Mol arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárásban vessen véget a Janaf jogsértésnek és tegye lehetővé, hogy a Mol és a Slovnaft hozzáférhessen a kritikus infrastruktúrához. „Az Európai Bizottság beavatkozása véget vetne az alapvető létesítményhez való hozzáférés indokolatlan megtagadásának is, ami több közép-európai ország fogyasztóinak és a közérdek sérelmét jelenti, mivel az veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető közép-kelet-európai régióban.”
A magyar vállalat szerint a visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a Janaf-ot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Mol fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét horvát céggel szemben érvényesítse.
A Mol az Európai Biztosságnak küldött levelében újra felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar olajcég szerint a Janaf 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét kéri el a szállításért, és ezen most sem hajlandó érdemben változtatni. A Mol és a Slovnaft ezért egy másik beadványt is benyújt a Janaf visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatairól.
