Belföld

A magyarok 70-80 százaléka elutasítja Ukrajna EU-s csatlakozását

A magyar társadalom több mint 70, de akár 80 százaléka elutasítja azt, hogy Ukrajna rövid időn belül az Európai Unió (EU) teljes jogú tagja legyen – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter egy lakossági fórumon a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárdán csütörtökön.

Lázár János szerint Ukrajna nincs felkészülve erre a kihívásra, ezt pedig itt, a magyar-ukrán határ közelségében élők pontosan értik és látják.

Ha Ukrajna olyan jogú tagja lenne az Európai Uniónak, mint Magyarország, akkor valamiféle probléma lenne az EU-val – hangoztatta Lázár János, hozzátéve: a szomszédos állam számos csatlakozási feltételnek nem felel meg, olyanoknak, amiknek Magyarországnak korábban meg kellett felelnie.

Jelezte, nem tudjuk elkerülni, hogy – legkésőbb jövő tavasszal – véleményt mondjunk arról, a közeljövőben legyen-e tagjelölt, vagy később teljes jogú EU-tagország Ukrajna, ennek minden politikai és gazdasági következményével együtt.

Ez nagyon fontos és egyáltalán nem könnyű feladat, számos geopolitikai, társadalmi és gazdasági kérdésről kell ezzel kapcsolatban döntenie a kormánynak és politikai közösségének, valamint ezen még gondolkodni kell Brüsszelben és Budapesten is – hangoztatta a miniszter.

Lázár János emlékeztetett, a kormány legfontosabb célja az volt, hogy az ország kimaradjon az orosz-ukrán háborúból, a fegyveres konfliktus lezárását követően pedig a véges erőforrásokat úgy használja fel, hogy ezek újra gazdasági előnyt jelentsenek, így ismét erősödjön Magyarország.

A jövő dilemmái, hogyan alakuljon a szomszédságpolitika, milyen legyen a viszony a két ország között, milyen legyen Magyarország geopolitikai állásfoglalása Kelet és Nyugat között; ezek nagyon nehéz kérdések – mondta a kormánypárti politikus.

Lázár János úgy fogalmazott, hogy a veszélyek korát éljük, a 2010-es évekhez képest jelentősen romlottak a gazdasági körülmények, és úgy tűnik, a 2020-as évek nehezek lesznek. Arra azonban alkalmas idők járnak – folytatta -, hogy a maradék energiával, pénzzel és erőforrással „racionálisabban gazdálkodjunk, jobban megtervezzük az ország fejlesztését”, például azt, hogy két-három év múlva milyen beruházások induljanak el ebben a térségben.

Az M34-es autóút megépítése, Záhony vasúti fejlesztése, úthálózat- és településfejlesztések – sorolta a térség lehetséges kitörési lehetőségeit Lázár János, egyértelműsítve, ebben minden vidéki országgyűlési képviselőt és települési vezetőt szövetségesnek tekint.

A miniszter a nemzeti konzultáció kapcsán kifejtette, a kérdőív több mint hivatkozási pont, „ez egy alap” a kormánynak, amely az élet számos kérdésében vár választ, valamint kér támogatást és megerősítést a magyar emberektől.

Úgy vélekedett, hogy a konzultáció nem adatbázis-építésről szól, nem politikai fogás minden választás előtt vagy a választók „felhergelése” a szavazásra, hanem az EU-val szembeni csata közben a választópolgároktól érkező visszajelzés a támogatottság mértékéről.

Rámutatott: meg kell tudni szólítani olyan ellenzéki választókat is, akik pártpolitikai alapon ugyan nem értenek egyet a kormánnyal, de számos más – például szuverenitási – kérdésben ugyanaz a véleményük.

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább