És 72 százaléka nem hisz a cigányság beilleszkedésében…
A Policy Solutions 2018 után ismét elkészítette Magyarország értéktérképét, amit a telex foglalt össze, és amelyből kiderült, hogy gondolkodnak a magyarok az abortuszról, a halálbüntetés visszaállításáról és a gyermeknevelésről.
Egy 28 kérdésből álló politikai iránytűvel mérték fel, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisa van a magyar társadalomban. A legjelentősebb változás a négy évvel ezelőtti felméréshez képest a konzervatív baloldali (piackritikus) válaszadók számának csökkenése: míg 2018-ban 39 százalék, 2022-ben már csak 29 százalék tartozott ebbe a csoportba. A progresszív jobboldaliak (8 százalék) és konzervatív jobboldaliak (10 százalék) aránya kismértékben, 3-3 százalékkal növekedett, míg a centristák aránya 7 százalékról 12 százalékra nőtt négy év alatt.
A felmérés szerint a kormánypártiak fele (49 százalék) baloldali (vagyis piackritikus) értéket képvisel gazdasági kérdésekben. Különösen figyelemreméltó, hogy négy éve még 15 százalékponttal többen is voltak a baloldali fideszesek. A kormánypártiak körében 16 százalékponttal több gazdasági centrista van 2022-ben (38 százalék), mint 2018-ban volt. A gazdasági értelemben vett jobboldali (piacpárti) fideszesek aránya ezzel szemben nem változott jelentősen az elmúlt négy évben, 13 százalékról van szó.
Hasonló mértékben, 14 százalékponttal csökkent a gazdasági baloldali (piackritikus) válaszadók aránya az ellenzéki szavazók között is. 2018-ban az ellenzékiek 75 százaléka, 2022-ben 61 százalékuk tekinthető baloldali gondolkodásúnak.
Négy éve a DK, az LMP és a Kutyapárt támogatóinak a fideszesekhez hasonló gazdasági világképük volt, 2022-ben azonban már szignifikánsan baloldalibbak lettek ezek a csoportok, mint a kormánypártiak. A Jobbik szavazói négy éve még gazdasági értelemben sokkal baloldalibbak voltak a fideszeseknél, mint most, az MSZP szavazói pedig mindkét időszakban egyértelműen baloldalibbak voltak a kormánypártiaknál. A Momentum támogatói egyik időszakban sem tértek el szignifikánsan a kormánypártiaktól a gazdaságpolitikai bal–jobb pozíciójukat illetően.
A gazdasági bal–jobb kategóriák alapján 2022-ben a magyar társadalom többségében (56 százalékban) baloldali értékrendet vall.
A jobboldali gazdaságpolitikai irány a magyarok tizedére (11 százalék) jellemző, míg minden harmadik válaszadó (32 százalék) centrista álláspontot képvisel gazdasági témákban.
A felmérés szerint a magyarok egyértelműen baloldali értéket vallanak olyan kérdésekben, mint például hogy mindenki számára jó minőségű és államilag fenntartott egészségügyet kell biztosítani (82 százalék támogatja), csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket (szintén 82 százalék), és államilag támogatni a rosszabb helyzetűeket (78 százalék).
A többség szerint szükség van a piac szabályozására (a válaszadók 78 százaléka fogalmazta ezt meg elvárásként), de a többség támogatja a progresszív adórendszert (73 százalék) és a sztrájkjog biztosítását (68 százalék) is.
Megosztottabb a társadalom a kultúra állami finanszírozásának és működtetésének kérdésében. A magyarok 48 százaléka elvárja az állami támogatást a kultúrában, míg 47 százalék a piaci alapú működést preferálja inkább. Hasonlóan megosztottak voltak a szegénység okairól szóló kérdéseknél is a válaszadók. Minden második megkérdezett szerint ez az egyén felelőssége, a válaszadók 47 százaléka szerint viszont ez leegyszerűsítése egy komplex társadalmi jelenségnek.
A leghatározottabb jobboldali fölény a munkanélküliség okaival kapcsolatban figyelhető meg: a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) szerint egyéni felelősség kérdése az, hogy Magyarországon ma valaki talál munkát vagy sem.
A kormánypárti szavazók több mint háromnegyede (76 százalék) értett egyet ezzel az állítással, míg az ellenzékiek és a pártnélküliek körében kevésbé domináns ez az álláspont.
A vagyonadó lehetséges bevezetését, a felmérés szerint a társadalom több mint fele (52 százalék) nem támogatná. A Fidesz-KDNP szavazói fele-fele arányban állnak a vagyonadó pártján és utasítják el azt, míg az ellenzékiek (54 százalék) és a pártnélküliek (56 százalék) többsége nem támogatja, hogy általános vagyonadó legyen Magyarországon.
Balra tolódás figyelhető meg a társadalompolitika terén is 2022-ben a Policy Solutions felmérése szerint. Az elmúlt négy évben a társadalmi-kulturális kérdésekben nőtt a progresszívek (31-ről 32 százalékra) és a centristák (30-ról 33 százalékra) aránya. Ezzel szemben a konzervatívok aránya 39 százalékról 35 százalékra csökkent.
A fideszes tábor 42 százaléka társadalmi-kulturális kérdésekben konzervatívnak tekinthető, 37 százaléka pedig a centrumhoz közeli pozíciót képvisel.
A kormánypárti tábor mindössze ötöde számít társadalmi kérdésekben progresszívnak. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók csaknem fele társadalmi-kulturális kérdésekben egyértelműen progresszív, és további negyedük sorolható be a centrista kategóriába. A Mi Hazánk szavazói körében arányaiban ugyanannyi kulturálisan konzervatív szavazót találunk, mint a fideszesek körében, de több a progresszív körükben, mint a fideszeseknél.
Kiemelkedően népszerűek a konzervatív vélemények a hagyományos családi szerepek esetében: a magyarok 79 százaléka szerint a fegyelem és a rend megtanítása a gyermeknevelés elsődleges célja, 67 százalék szerint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje, és 58 százalék szerint egy-egy pofon belefér a gyereknevelésbe.
Bizonyos társadalmi kisebbségek irányába is rendkívül elutasító a többség. A magyarok 72 százaléka nem hisz a cigányság beilleszkedésében, és 56 százalék nem tartja elfogadhatónak, hogy Magyarországra más kultúrájú emberek költöznek. 2022-ben is a legmegosztóbb társadalmi kérdések között találjuk a halálbüntetés visszaállítását. A magyarok 50 százaléka visszaállítaná, míg 47 százalékuk elutasítja. Nem meglepő módon a Jobbik (59 százalék) és a Mi Hazánk (61 százalék) szavazóinak döntő többsége a kivégzések újbóli bevezetése mellett tenné le a voksát, míg a kormánypártiak 51 százaléka támogatná csak ezt.
Hasonlóan megosztó a melegek elfogadásának kérdése is. A társadalom 49 százaléka elfogadná, míg 46 százalék szégyellné, ha valamelyik családtagja meleg lenne. A kormánypárti szavazók közel kétharmada (60 százalék) gondolkodik így. A Mi Hazánk táborában (57 százalék) is hasonló ez az arány, az ellenzékiek (37 százalék) és a pártnélküliek (33 százalék) körében viszont ez az álláspont nagyjából egyharmados támogatottsággal rendelkezik csak.
Egyértelműen progresszív állásponton van továbbra is a magyarok döntő többsége az abortusz ügyében (80 százalék engedélyezné).
Habár a magyarok döntő többsége pártpreferenciától függetlenül egyetért azzal, hogy a nem kívánt terhességét szabadon megszakíthassa egy nő, azonban kis különbségek itt is találhatóak. Míg a kormánypárti szavazók 77 százaléka tud egyetérteni az állítással, addig mind az ellenzékiek, mind a pártnélküliek körében 6 százalékponttal többen (83-83 százalék) támogatják az abortusz hazai szabályozását.
Négy éve még magyarok kétharmada (68 százalék) elutasította el más kultúrájú emberek Magyarországra költözését, ma már 12 százalékponttal kevesebben (56 százalék) gondolkodnak így. Emellett ma már a társadalom 58 százaléka tartja elfogadhatónak a fizikai fenyítést a gyermeknevelés során, miközben 2018-ban még csaknem kétharmados (64 százalék) támogatottsága volt ennek, és jóval többen tartják követendőnek a hagyományos családmodellt (67 százalék), mint korábban.
forrás: telex.hu vadhajtasok, vadhajtások, vadhajtasok.hu
