Magyarország nem állhatja a számlát – a közvélemény elutasítja Brüsszel tervét Ukrajna finanszírozásáról.
A Századvég feltérképezte, hogy a magyar lakosság mit gondol az Ukrajnát érintő pénzügyi és katonai segítségnyújtás különböző formáiról, különös tekintettel az ország európai – és azon belül magyar – adófizetői pénzekből történő újjáépítésének elképzelésére.
A magyarok többsége tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.
A Századvég felmérése szerint magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket.
A felmérés annak járt utána, hogy a magyarok hogyan vélekednek az érintett vezető politikusokról, egyes országok és politikai szereplők orosz–ukrán háborúhoz való viszonyáról, valamint a fegyveres konfliktus lezárásának kérdéséről.
A lakosság következetesen ellenzi az ukrán katonák európai uniós kiképzését.
Ukrajna külügyminisztere és védelmi minisztere szeptemberben katonai kiképzésre vonatkozó segítséget kért az Európai Uniótól, melyre válaszul Brüsszel a napokban katonai segítségnyújtási missziót hozott létre az ukrán fegyveres erők támogatása céljából.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kiemelte, hogy a brüsszeli lépés „annak egyértelmű bizonyítéka, hogy az EU mindaddig ki fog tartani Ukrajna mellett, amíg arra szükség van”.
Tekintettel arra, hogy a misszió az orosz–ukrán háború további eszkalációjának kockázatával jár, Magyarország – egyedüli tagállamként – a konstruktív tartózkodás lehetőségével élt a javaslatról szóló szavazásnál.
A Századvég e fejlemények kapcsán közelebbről megvizsgálta az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdését, kitérve augusztusi közvélemény-kutatására, amely a katonai segítségnyújtás ezen formájának lakossági megítéléséről szólt.
