Uncategorized

A Gyurcsány-korszak bukott embere toboroz Márki-Zay Péternek

A háttérben egyre inkább aktivizálja magát Gyurcsány Ferenc hálózata, egykori emberei a visszatérésre készülődnek. A most éppen húszezer választási aktivistát toborzó Bajnai Gordonról köztudott, hogy már 1989-ben együtt szervezkedett Gyurcsánnyal, akinek köszönhetően később miniszter, majd kormányfő lehetett.
A korábban Karácsony Gergely kampányát erősítő Bajnai Gordon teljes mellszélességgel beállt Márki-Zay Péter mögé, és a Facebookon aktivisták toborzásába kezdett arra hivatkozva, hogy félti a választás tisztaságát. A toborzás valódi oka nyilvánvalóan az, hogy a baloldal szinte egyáltalán nem rendelkezik mozgósítható szimpatizánsokkal.

Bajnai Gordonról azt érdemes tudni, hogy – Szilvásy György későbbi titokminiszter mellett – az egyik legrégebbi és legstabilabb Gyurcsány-bizalmi. Kapcsolatuk kezdete a rendszerváltás előtti időszakra datálódik.

Gyurcsány Ferenc 1989 elején lett a KISZ KB egyik titkára. Ebben az időszakban vett nagy lendületet a szervezet átalakítása, amely névváltoztatással járt. Ekkor jött létre a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz).

Az áprilisi kongresszuson Nagy Imrét, a KISZ utolsó első titkárát választották a Demisz elnökévé. Sokan jelölték volna Gyurcsányt is, de ő végül csak alelnök lett. A kongresszus előtt viszont, többek között Bajnai Gordonnal és Szilvásy Györggyel együtt, nyílt levélben sürgette egy új baloldali szövetség létrehozását.

Bajnai ekkor egy Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű mozgalom ügyvivője, Szilvásy pedig a KISZ szóvivője volt. Gyurcsány alig két hónap múltán megvált az alelnöki pozíciótól. Már ekkor jelezte: létrehoz egy saját szervezetet. Ez lett az Új Nemzedék, amelynek gondolata Bajnai Gordon lakásában született meg. A korabeli források szerint az ő harminc négyzetméteres kis lakásában zajlottak hajnalokig „világmegváltó tanácskozások” Gyurcsánnyal és másokkal. Az Új Nemzedék azonban elbukott, a nagy reményekkel induló szervezet megszűnt, nem úgy, mint a kapcsolat Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon között.

Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy Bajnai 2006-ban fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett. Felügyelete alá tartozott az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Később, 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési, majd 2009-ig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként tevékenykedett. Gyurcsány Ferenc bukását követően ő lett a miniszterelnök.

Forrásaink szerint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon jelenleg is napi kapcsolatban vannak, és a DK-elnök komoly logisztikai feladatokkal bízta meg bizalmasát a választási kampányban.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője:

Már a több százmillió forintba kerülő előválasztási kampány során is látszódott, hogy komoly anyagi erőforrása van a balliberális oldalnak, miközben évek óta azt hangoztatják, hogy a kormány kivéreztette őket, s a »diktatórikus állapotok« miatt az ellenzéknek semmilyen erőforrása nincsen. Most saját magukat cáfolva bizonyítják be, hogy ez egyáltalán nincsen így. Kérdés, hogy honnan van ekkora erőforrása ezeknek a pártoknak, nem külföldi donorok finanszírozzák-e őket a különféle alapítványokon és mozgalmakon keresztül. Az is elképzelhető, hogy miután várhatóan nem tudnak elegendő embert összeszedni ezek a pártok, majd erre hivatkozva akarják megkérdőjelezni a 2022-es választás végeredményét, és egy várható jobboldali győzelmet követően azt mondják majd, hogy csalás történt, hiszen nem volt elegendő aktivistájuk, aki ellenőrizte volna a szavazatok számlálását.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője:

Bajnai Gordon újdonsült aktivitása is rávilágít arra a tényre, hogy Márki-Zay Péter mögött újra összeállt a Gyurcsány-féle baloldal. A hódmezővásárhelyi polgármestert kirakatba állítva ugyanis a hatalomba visszatérni kívánók rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, amely egy országos kampány megszervezéséhez szükséges. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kapcsolata nem a 2009-es miniszterelnök-cseréig, hanem a rendszerváltoztatás korszakáig vezethető vissza. Másik fontos szempont a baloldal demokráciafelfogása. A választások tisztaságának ürügyén ugyanis a Gyurcsány–Márki-Zay-féle baloldal azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a választópolgárok nem saját jól felfogott érdekeiket követve szavaznak a kormánypártokra. Teszik ezt annak ellenére, hogy jól látszik: a kormányzat intézkedései mind egészségügyi, mind gazdasági téren lehetővé tettek egy sikeres és gyors járványkezelést. Abban a világban pedig, amelyben ma élünk, felbecsülhetetlen értéke van a politikai stabilitásnak. Azt viszont egy világos vízióval és egyértelmű felhatalmazással rendelkező párt sokkal inkább képes biztosítani, mint egy ideológiailag is széttagolt koalíció. A politikai stabilitást pedig honorálják a választók.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább