Az illetékes minisztérium szerint a génszerkesztéssel létrehozott fajták több előnnyel járnak, például kevesebb gyomirtót kell használni a termesztésükhöz, és a létrehozásuk módja távol áll az erősen vitatott génmódosítástól.
George Eustice környezetvédelmi miniszter több mint két hónapja vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az ilyen szervezeteket eltérően szabályozzák, mint a génmódosítottakat. Erre az Európai Unióban nincs lehetőség, mióta az Európai Bizottság 2018-ban úgy döntött, hogy a szigorú GMO-szabályozásnak megfelelően kell kezelni a génszerkesztéssel létrehozott fajtákat is.
A brit szakminisztérium hangsúlyozza, hogy ezekben az élőlényekben nincs más fajból származó DNS, hanem csak olyan változások, amilyeneket a lassú hagyományos keresztezéses nemesítéssel lehet elérni.
A Crisp génszerkesztési módszer kidolgozói, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna 2020-ban kémiai Nobel-díjat kaptak a nagy jelentőségű felfedezésért.
Az EU ugyan nem tiltja a génmódosított és génszerkesztett fajták termesztését, de olyan szigorú szabályokhoz köti, hogy jelenleg mindössze egy ellenálló kukoricafajta üzemi termesztése megengedett a területén.Nagy-Britanniában termelői szervezetek lobbiztak a megengedőbb szabályokért a Brexit után. George Eustice egy digitális fórumon kijelentette, hogy a génszerkesztés a természet adta lehetőségek jobb kihasználását jelenti, amivel könnyebben megoldhatók napjaink problémái. Képesek vagyunk jobban teljesítő fajtákat létrehozni, amelyeket olcsóbban és a környezetet jobban kímélve lehet termeszteni, és alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz is.
magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com