Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus körül folyamatosan fejlődő, a pillanatnyi és a hosszú távú célok változását követő háborús narratíva figyelhető meg, amely az aktuális eseményekhez illeszkedik, és idomul az Európai Bizottság és Ukrajna közös stratégiájához – állapította meg a napokban közzétett elemzésében a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A dokumentum szerint a háború frontvonalai a hazai médiateret is elérik, céljuk Magyarország nemzetközi pozícióinak gyengítése, a társadalom megosztása és a belső feszültség fokozása.
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezért kiemelt figyelemmel kíséri és elemzi a dezinformációs műveleteket, azonosítja a dezinformáció forrásait és a politikai narratívák fejlődését azért, hogy rámutasson a külföldről diktált, Magyarország szuverenitása ellen intézett támadásokra” – olvasható az anyagban.
A hivatal felidézte, hogy a korábbi elemzéseiben azonosította azokat a dezinformációs narratívákat, amelyek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a magyar nyilvánosságban megjelentek. Ezek olyan koordinált kampányokra utalnak, amelyek mögött külföldi szereplők befolyása áll, és céljuk a magyar kormányzati álláspont, a szuverenitás, illetve a társadalmi bizalom aláásása. – E cél eléréséhez a dezinformációs kampányokban pszichológiai elemeket is felhasználnak. A narratívák megadják azt a magasabb rendű értelmezési sémát, ismétlődő kommunikációs keretet, amelybe a dezinformációs tartalmak beágyazhatók, és amelyek révén meghatározható, hogyan kell egy politikai társadalmi közéleti eseményt értelmezni, politikailag hasznosítani – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Az egyik ilyen értelmezési séma éppen ezekben a napokban is tetten érhető az orosz olajvállalatok elleni amerikai szankciók miatt előállt helyzet és az arra adott magyar kormányzati válasz globalista értelmezésében.
– Az Oroszországtól vásárolt energiahordozók esetében a dezinformációs műveletek az orosz invázió kapcsán már jól ismert és rendszerszinten alkalmazott morális dilemmát használják a közbeszéd eltérítésére. Eszerint az egyetlen erkölcsös álláspont mindenben támogatni Ukrajnát, Oroszországot pedig ellenségként kezelni politikai és gazdasági területen egyaránt. Legyenek Ukrajna céljai bármilyen távol a geopolitikai vagy harctéri realitástól, morális kötelességünk felsorakozni mögé – olvasható az elemzésben.
A hivatal felhívta a figyelmet, hogy ebben a keretezésben valamennyi orosz olajat és gázt vásárló ország, köztük Magyarország, a „putyini hadigépezet” finanszírozójaként jelenik meg a hálózati fősodratú sajtóban és a brüsszeli narratívát hordozó „beszélő fejek” üzeneteiben. Hazánk gazdasági súlyát jelentősen eltúlozva azt állítják: Oroszország gazdasági összeomlását a magyar álláspont késlelteti.
Konkrét példát is említ az elemzés, méghozzá a brüsszeli szócső, a Politico nevű portál egyik cikkét. Ez annak bizonyítására készült, hogy Magyarország haszonszerzésből nem akar lemondani az orosz energiahordozókról.
A narratíva kialakításához a hazai sajtó a USAID-botrányban lelepleződött Politico közvetítésével kapott tartalmi támogatást – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
„Magyarországnak és Szlovákiának bőven lenne lehetősége arra, hogy elszakadjon az orosz kőolajtól, de a szankciók alóli kivételek miatt a mostani helyzet jelentős profitot termel mindkét országnak – olvasható abban az elemzésben, amelyet a demokráciakutatással foglalkozó Center for the Study of Democracy (CSD) és a környezet védelemre fókuszáló Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) készített” – írta a kompromittálódott lapra hivatkozva a háborús narratívákat közvetítő sajtó. A „kutatás” a hálózati média magyar szereplőinél egységesen címlapra került, de a hivatkozott szervezetről a nevén kívül semmit nem közöltek a lapok – emlékeztetett a hivatal elemzése. Hozzáfűzték, hogy a CSD már csak finanszírozói miatt sem nevezhető független szervezetnek. A CSD fő támogatója és megbízója az Európai Bizottság, és feltűnik mögötte a transzatlanti nyomásgyakorló hálózat jól ismert koordinátora, az amerikai National Endowment for Democracy is.
(Magyar Nemzet)
