Már több mint kétmillió, Latin-Amerikában élő spanyol leszármazott nyújtotta be állampolgársági kérelmét a madridi külügyminisztériumnak. A korábbi spanyol gyarmatokon élők közül bizonyos személyek ugyanis jogosultak az európai ország állampolgárságára is egy, az évtized elején hozott törvény értelmében. Olyan sokan szeretnének egyszerre jönni, hogy a spanyol konzuli rendszer már az összeomlás szélén áll. Pedig az országra hamarosan komoly szerep hárul a dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás miatt.
A spanyol törvényhozás még 2022-ben fogadta el az úgynevezett Demokratikus emlékezetről szóló törvényt, melyet pár nappal később VI. Fülöp király szentesített. A szocialista Pedro Sánchez kormányfő által szorgalmazott intézkedés azt hivatott elősegíteni, hogy a társadalom megismerje Francisco Franco tábornok diktatúrája által 1936 és 1976 között elkövetett bűnöket, és hogy rehabilitálja az áldozatokat vagy azok leszármazottait.
Az ilyen törvényekre a balos kormánypárt szerint azért van szükség, mert a spanyolok egyre inkább szimpatizálnak a kereszténynacionalista diktátorral, ahogy azt egy új kutatás is mutatta.
Visszatérve a korábban említett rehabilitációs törvényre: ennek értelmében állampolgárságot kaphatnak a polgárháború vagy a Franco-rendszer üldözése elől külföldre menekült emberek gyermekei, unokái is. Érdemes tudni, hogy a diktatúra idején a spanyolok tömegével menekültek a korábbi gyarmatokra, például Argentínába, Mexikóba vagy Kubába. Egyesek gyermekei, unokái most visszatérnének az őshazába.
Eddig összesen 2,3 millió, Latin-Amerikában élő spanyol leszármazott jelezte, hogy szeretne visszatérni Európába. Csakhogy van egy kis bökkenő: a törvényalkotáskor a politikusok nem vették figyelembe, hogy a visszavándorlási kérelmek áradata milyen durva adminisztrációs terhet ró majd a Spanyolország külképviseletein dolgozó irodistákra. Decemberig a beérkezett kérelmek csak mintegy negyedét sikerült elbírálni, és a latin-amerikai konzuli hivatalok továbbra sem látnak ki a papírmunkából.
A folyamatot jól ismerő források becslése szerint ha a dolgok a jelenlegi ütemben haladnak tovább, akkor a spanyolok leszármazottai közül egyeseknek akár évtizedeket kell várniuk, mire megkapják állampolgárságukat. Mindez azt is jelenti, hogy a legidősebbek közül néhányan meghalhatnak anélkül, hogy állampolgárságuk visszaszerzését megérnék – adta hírül az El País.
A kérelmek több mint 40 százaléka, körülbelül egymillió, Argentínából érkezett. Ezt követően a legtöbb kérelmet Kuba (350 ezer), Mexikó (165 ezer), Brazília (150 ezer), Amerikai Egyesült Államok (120 ezer) és Venezuela (40 ezer) polgárai nyújtották be.
Az állampolgárság igénylése mögött elsősorban gazdasági okok állnak. Spanyolországban magas az életszínvonal, szemben a latin-amerikai országokkal, ahol az ilyen mutatókban rendre elmaradnak. Ráadásul a spanyol állampolgárság szabad mozgást biztosít az Európai Unióban, így a leszármazottak még a világ legfejlettebb jóléti államaiba, például Svédországba, Finnországba is eljuthatnak. Továbbá nagy előny a többi honosítási eljáráshoz képest, hogy a leszármazottaknak nem kell tartósan Spanyolországban tartózkodniuk ahhoz, hogy az állampolgárságot megkapják.
A 2022-es demokratikusemlékezet-törvénynek persze vannak komoly kritikusai. Habár a vészesen öregedő spanyol társadalomnak szüksége van a fiatal munkaerőre, de a konzervatív oldalon vannak olyan hangok, akik szerint Pedro Sánchez szocialista kormánya ezzel a törvénnyel akar baloldali szavazókat importálni az országba. A Franco-rendszer politikai üldöztetése elől külföldre menekülők ugyanis nagyrészt baloldaliak voltak, és az sem elhanyagolható, hogy az állampolgárságot lehetővé tevő szocialista kormánnyal az új állampolgárok valószínűleg nagy arányban szimpatizálnak majd.
Dél-Amerika az Európai Unióban?
Nem a spanyolok visszaáramlása az egyetlen olyan folyamat Európában, ami azt mutatja, hogy az öreg kontinens és a korábbi spanyol és portugál gyarmatok kapcsolata hamarosan elmélyülhet. Az Európai Unió intézményeiben már régóta terítéken van egy szabadkereskedelmi megállapodás az úgynevezett Mercosur-blokkal, vagyis a Dél-amerikai Közös Piac szervezetével, amely Argentínát, Brazíliát, Bolíviát, Uruguayt és Paraguayt foglalja magában.
Az EU és a dél-amerikai országok közötti megállapodás 25 év tárgyalás után, december 20-án létrejöhet, ha a strasbourgi parlament ezt most elfogadja.
Egyelőre sok európai államban a gazdák és a környezetvédők is kritizálják szerződést, az előbbiek szerint a dél-amerikai termékek nem felelnek meg az uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak, utóbbiak szerint pedig az élénkülő kereskedelem az esőerdők további pusztulásához vezethet. Az aggályokra válaszul az unió különböző biztonsági mechanizmusokat próbál beépíteni a szerződésbe, de ennek nem minden tagállam örül. Lengyelország és Franciaország például ellenzi az együttműködést, de nincs meg a kellő többségük, hogy a terveknek ellentartsnak.
Az Európai Unió jelenlegi vezetése szerint a Mercosur-megállapodás az egyetlen módja annak, hogy a kontinens a jövőben is releváns szereplő maradjon, és ne legyen kiszolgáltatott a Donald Trump elnöksége miatt egyre inkább megbízhatatlan partnerré váló Egyesült Államoknak és Kínának.
Hamarosan bárki jöhet Dél-Amerikából?
Hangsúlyozzuk, hogy a Mercosur-megállapodás csak a tőke szabad áramlását biztosítja majd. A jelenleg érvényben lévő védővámokat az unió és a blokk országai fokozatosan, egy 15 éves periódusban fogják kivezetni.
Tehát Dél-Amerika egyelőre csak gazdaságilag kapcsolódik majd be a kontinens vérkeringésébe. A kereskedelem sokkal szabadabbá válik majd, de az emberek mobilitása továbbra is a bevándorlási és vízumrendszerek, valamint a tagállami munka- és tartózkodási szabályozások keretei között marad.
Ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz Spanyolország és Portugália. A két államnak komoly a befolyása és – a kontinens gyakran igencsak vészes bűnözési statisztikáit figyelembe véve – igen komoly felelőssége is lesz abban, hogy ki érkezhet Latin-Amerikából az Európai Unió területére.
Persze hosszú távon az unió kibővülhet földrajzilag nem európai országokkal is, nemrégiben ugyanis Kanada is pedzegette, hogy esetleg szívesen belépne. Azonban a jelenlegi szabályok szerint csak európai ország csatlakozhat a gazdasági-politikai unióhoz.
