2024-ben, a Magyar Nemzeti Bank alapításának centenáriumi évében az MNB Magyarország hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembevéve az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára történő emeléséről döntött.
Az MNB azt írja, az elmúlt években tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amik hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez.
„Az arany a történelem során számos funkciót töltött be a különböző pénzügyi rendszerekben. Az arany hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot normál piaci körülmények között is. A pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, szélsőséges piaci környezetben az arany menedékeszköz és értékmegőrző funkciójának kiemelt jelentősége van, erősítheti az országgal szembeni bizalmat, támogathatja a pénzügyi stabilitást. Mindezen előnyös tulajdonságainak köszönhetően az arany továbbra is világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz” – írják.
A jegybanki aranyvásárlások 2021-2022-ben is nőttek, 2022-ben történelmi csúcsot értek el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradva, de szintén 1000 tonnát meghaladó kereslettel jelentkeztek a jegybankok.
A hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát.
Az aranytartalék mostani növelésével az MNB folytatta a 2018-ban elkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszútávú nemzetstratégiai célok elérése érdekében. Az aranytartalék ezzel rekordszintre nőtt.
A régiós jegybankok mezőnyében az aranytartalék növelésével Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára nő, így a kelet-közép-európai régióban most Magyarországnak van a legmagasabb egy főre jutó aranytartaléka.
